Nem kapkodnak az EU-csúcson

A hétvégi nyilatkozatok alapján közeledő álláspontok és bizakodó hangulat jellemezte a vasárnapi EU-csúcsot.

„Kézzelfogható közelségbe került a megállapodás az adósságválságra megoldást jelentő intézkedéscsomag ügyében” – mondta még szombat este José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az EU végrehajtó testületének vezetője szerint jelentős haladást értek el. A korábban beharangozott témák közül egyedül a bankok feltőkésítésével kapcsolatban derültek ki konkrét számok a hétvégén: az érintett pénzintézeteknek jövő nyárig 9 százalékra kell emelniük a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetét jelző, úgynevezett tőkemegfelelési mutatójukat – több banknál ez a mutató 5 százalék körüli jelenleg. A pénzintézetek feltőkésítése nagyságrendileg 100-110 milliárd euróba kerülhet – egy uniós forrás 108 milliárdos pontos összeget említett.

Összességében elégedett nyilatkozatok érkeztek Brüsszelből, így Barroso optimizmusa is kitartott vasárnapig: „Még idén újabb gazdaságélénkítő javaslatokat tesz az Európai Bizottság, ezek együttes hatásaként 2020-ra akár 3 százalékponttal is fokozódhat a gazdasági növekedés az Európai Unióban.” Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök szerint is történtek előrelépések a tanácskozásokon. „Jól haladnak a bankok feltőkésítéséről és az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítéséről folyó tárgyalások, valamint Görögország ügyében is van haladás” – mondta Sarkozy.

Azt már korábban bejelentették, hogy szerdán újabb tanácskozásra kerül majd sor, ahol végre konkrét döntések is születhetnek. Az is kiderült a hétvégén, hogy nem csupán a 17 euróövezeti tagország lesz jelen, hanem mind a 27 uniós ország részt vesz a csúcson. „Még nem végeztünk, de szerdáig ezt meg kell tennünk” – tette hozzá Sarkozy.

„Jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy szerdán véglegesítsük a megállapodásokat Görögországról, a bankokról, valamint az EFSF-ről” – emelte ki Barroso. Görögország kapcsán arról folyik jelenleg a vita, hogy a magánbankok az általuk megvásárolt görög papírok értékének hány százalékát legyenek kénytelenek veszteségként leírni. A nyári csúcson még elégnek tűnt a 21 százalékos kvóta, mostanra azonban – brüsszeli értesülések szerint – a németek már 60 százalékot javasolnak, a franciák pedig, akiknek a bankjai súlyosabban érintettek, 40 százalékot lennének hajlandóak elfogadni.

Veszélyeket rejt magában a jelentős adósságleírás?

Miközben arról vitázik Európa, hogy mekkora legyen a bankok vesztesége, az elviekben a döntéssel „jól járó” görögök szerint veszélyes lehet az adósságleírás. A görög miniszterelnök tanácsadója és az Európai Központi Bank korábbi alelnöke a To Vima című lapban megjelent írása szerint „a potenciális gazdasági előnyök sokkal kisebbek, mint amit sokan előrevetíteni szoktak, míg az eljárás jelentős veszélyeket rejt Görögországra és az euróövezet egészére nézve”. Lukasz Papadémosz szerint „a bankokra és a gazdaságra nehezedő terhek óriásiak”.

Görögország adósságállománya körülbelül 350 milliárd eurót tesz ki. Egyre inkább úgy tűnik, hogy 50-60 százalékos leírásra lesz szükség ahhoz, hogy érdemben történjen valami a görög problémával. És akkor a többi bajban lévő euróövezeti országról még nem is esett szó.