Orbán: Minden segítséget megadunk

Görögország problémáit, ha nehezen is, de kezelhetőnek tartják az európai vezetők, köztük a magyar és a brit kormány, de Olaszország „más nagyságrend” – mondta pénteken Londonban Orbán Viktor.

A magyar kormányfő nagy-britanniai látogatásának második napján David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyalt. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatóján köszönetet mondott azoknak, akik közreműködtek az egyiptomi buszbalesetben megsérült magyar turisták hazautaztatásában. A brit kormányfővel folytatott tárgyalását ismertetve Orbán Viktor kijelentette: Cameronnal egyetértettek abban, hogy Olaszország megsegítése mindenkinek elsőrendű érdeke. A magyar miniszterelnök szerint most mindenki abban bízik, hogy az olasz kormányfőnek sikerül egy olyan tervet az olasz parlament elé terjesztenie, amely megnyugtató, és garanciákat ad az EU többi tagállamának az olasz gazdaság jövőjével kapcsolatban. „Ehhez minden segítséget természetesen megadunk, és nagyon reméljük, hogy a következő EU-csúcson már egy lépést tehetünk előre” – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta: a megbeszélésen egyértelművé tette azt az álláspontját, hogy az EU-alapszerződés állandó, tűzoltásszerű módosítgatása nem jó gyógyír a gondokra, mert ez nem biztonságot, hanem inkább bizonytalanságot eredményez. „Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az eurózónához tartozó tagállamok olyan megoldásokat találjanak ki az eurózóna megszilárdítása és a pénz megvédése érdekében, amelyek nem rombolják le az EU 27 tagállama számára kialakított piacot” – mondta pénteki, londoni sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő. Hozzátette, hogy ebben is egyetértettek David Cameronnal, tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia szintén euróövezeten kívüli EU-tagállam.

Orbán Viktor elmondta: a Fidesz és a brit Konzervatív Párt létrehoz egy olyan munkabizottságot, amely a szorosabb együttműködés érdekében áttekinti majd az egymáshoz hasonló témájú kormányzati intézkedéseket. Nagy-Britannia az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban a magyarországihoz hasonló irányú átalakításokat hajt végre, ezért érdemes szorosabban együttműködni.

Egybeesnek az érdekek

A magyar miniszterelnök közölte: várakozása szerint e pártközi együttműködés szorosabb kormányközi együttműködéssé is fejlődhet. Mindkét ország érdekelt ugyanis abban, hogy ha a tizenhét euróövezeti tagállam valamiről megállapodik, akkor „mi ne kerüljünk kész helyzet elé, és ha ránk az ő döntéseik hatással vannak, akkor kellő időben befolyásolni tudjuk e döntéseket. (...) Itt a brit és magyar érdekek egybeesnek, és készen is állunk arra, hogy együttműködjünk e probléma megoldása érdekében.”

Az MTI kérdésére, hogy a magyar kormánynak vannak-e készenléti tervei arra az esetre, ha – amint azt citybeli elemzők egyre szélesebb körben jósolják – az euróövezet a piaci stressz nyomása alatt valamilyen formában szétzilálódna, Orbán Viktor így fogalmazott: a magyaroknak van egy sajátos észjárásuk, ami abban mutatkozik meg, hogy „képesek vagyunk egyszerre több fejjel is gondolkodni. (...) Ez a magyar kormányra is igaz, több forgatókönyvet futtatunk folyamatosan, amikor a jövőt tervezzük.” Azt viszont az adott pillanatban kell eldönteni, hogy e forgatókönyvek közül melyik alapján kell cselekedni. Amíg azonban a kitűzött cél elérhető, addig nem szabad másra vesztegetni az időt. A cél most az, hogy az euróövezet maradjon egyben, és amíg ez lehetséges, addig minden erőt ennek érdekében kell mozgósítani – mondta a magyar miniszterelnök.

Messzebb az eurótól

Az MTI kérdésére, hogy véleménye szerint az euróövezeti válság hatással lehet-e Magyarország valutauniós csatlakozásának időzítésére, Orbán Viktor kijelentette: a mostani válság kifejezetten negatív következményekkel jár, mert távolabb tolja Magyarország eurócsatlakozását. Ennek nem csupán az az oka, hogy – a most bajba került államok sorsából okulva – felkészültebben szabad csak csatlakozni, hanem van egy másik probléma is. „Mi kötöttünk egy szerződést, hogy belépünk az unióba, de a belépés feltételei azóta változnak, hiszen folyamatosan olyan döntéseket hoznak az eurózónához tartozó tagállamok, amelyekről szó sem volt, amikor mi aláírtuk a zónához történő csatlakozásról szóló szándéknyilatkozatot”. Megváltoztak tehát a szerződéskötés idején fennállt körülmények, és ezt alaposan mérlegelni kell.

„Ráadásul még nem is tudjuk, hogy az eurózóna hova jut el saját belső szabályozásával. (...) Amikor azt mondtuk, hogy belépünk az eurózónába, szó sem volt közös költségvetésről, most már nagyon közel vagyunk hozzá” – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ezért a magyar parlamentnek és a magyar döntéshozóknak a magyar közvélemény teljes nyilvánossága előtt újra meg kell vitatniuk ezeket a kérdéseket, és újra bizonyítani kell, hogy a megváltozott feltételek mellett még mindig érdeke Magyarországnak a csatlakozás.

Orbán Viktor előző nap a neves London School of Economics egyetemen tartott előadást gazdasági szakemberek, újságírók és egyetemisták előtt, és ezen kijelentette: az euróválság gyökereit a közfinanszírozási rendszerek felelőtlen kezelésében és az ugyancsak felelőtlen beruházási politikában látja.

Pénteki sajtótájékoztatóján a kormányfő külön kitért a magyar turistákat ért egyiptomi buszbalesetre, kijelentette: péntek reggel azt a hírt kapta Budapestről, hogy a sérültek mindegyike most már Magyarországon van, és a balesetben elhunytakat is sikerült hazahozni. „Az együttérzésen túl szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik az elmúlt néhány napban erejüket megfeszítve dolgoztak azon, hogy ez megtörténhessen, rendőröknek, a légierőnek, orvosoknak, pszichológusoknak, mindenkinek, aki segítségére sietett a bajba jutott magyaroknak” – mondta Orbán Viktor.