Feddésben részesült a francia baloldal

Elítélte pénteken a hazai baloldalnak a német Európa-politikát bíráló kijelentéseit a francia külügyminiszter. Alain Juppé szerint az ellenzék azt kockáztatja, hogy a „németellenesség régi szellemei kiszabadulnak a palackból”.

„Német nacionalizmus, bismarcki politika, porosz jobboldal – hátborzongatóak ezek a kifejezések. Szégyenteljes dolog pártpolitikai indulatból legértékesebb vívmányunkat, a francia–német megbékélést és barátságot gyengíteni” – olvasható a külügyminiszteri közleményben. Juppé szerint „a szocialisták kizárólag napi politikai megfontolásokból, azzal a céllal, hogy meggyengítsék a francia elnököt, azt kockáztatják, hogy a németellenesség régi szellemei kiszabadulnak a palackból”.

A francia ellenzék részéről elsősorban az európai adósságválság kezelése érdekében elhangzott, Angela Merkel német kancellártól származó javaslat váltotta ki a legtöbb bírálatot. Merkel javaslata a központilag ellenőrizhető költségvetési politikákkal foglalkozott.

Arnaud Montebourg, aki a szocialisták elnökjelölt-előválasztásán a harmadik helyen végzett, azzal vádolta meg Merkelt, hogy „bismarcki politikájával tönkreteszi az eurót”. A baloldali politikus azt is mondta, hogy „Merkel bismarcki politikáján keresztül kezd újjáéledni a német nacionalizmus problémája. Eljött a pillanat, hogy felvállaljuk a politikai konfrontációt Németországgal és megvédjük értékeinket” – fogalmazott Montebourg.

Egy másik szocialista képviselő, Jean-Marie Le Guen a francia elnök és a német kancellár legutóbbi találkozóját a Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország között létrejött, 1938-as müncheni egyezményhez hasonlította, amelynek eredménye Csehszlovákia felosztása lett.

Az egyik legjelentősebb francia véleményformálónak számító Emmanuel Todd történész, demográfus több interjúban is Németország „mentális merevségéről” és „hatalmi mámoráról” beszélt. Arra is utalt, hogy a történelem bebizonyította: nem vezet jóra, ha Európát egyedül Németország irányítja.

A németellenes megszólalásokat elsőként a német állampolgársággal is rendelkező Daniel Cohn-Bendit, zöld párti európai parlamenti képviselő ítélte el. Cohn-Benditnek adott válaszában Montebourg visszautasította, hogy politikai bírálatát németellenesség vezérelné, s elárulta, hogy az összehasonlításokat Sigmar Gabriel, a német szociáldemokrata párt (SPD) elnöke sugallta. A francia ellenzék részéről a háborús retorika használata is általánossá vált a francia–német válságkezelést illetően, azt Franciaország „kapitulációjaként”, Németország „diktátumaként” vagy „casus belliként” értékelik a baloldali képviselők.

Nicolas Sarkozy államfő csütörtökön, Merkel kancellár pedig pénteken visszautasította azt a feltételezést, hogy Franciaország meghajlik Németország akarata előtt. Merkel szerint „nem megalapozottak azok a félelmek, hogy Németország akarja uralni az eurózónát”. Sarkozy pedig hangsúlyozta: „Amikor Franciaország és Németország összehangolja álláspontját, az nem azt jelenti, hogy az egyik meghajol a másik akarata előtt”. „Oly sok tragédia után Franciaország és Németország eldöntötte, hogy közös sorsot vállal, és együtt néz a jövőbe. Megbocsáthatatlan lenne lemondani erről a stratégiáról” – hívta fel a figyelmet Sarkozy.

Hozzátette: „Ha Németország és Franciaország egységes, akkor egész Európa egységes és erős. Ha Franciaország és Németország széthúz, egész Európa széthúz és meggyengül”. Az államfő ugyanakkor elismerte, hogy mindkét országnak más-más az intézményrendszere, a politikai kultúrája és a nemzetről alkotott koncepciója. „Az egyik föderatív, a másik egységesített. Ezt a különbséget meg kell megérteni és tiszteletben kell tartani” – tette hozzá.