Fellélegezhetnek a Vajdaságban

A szerb parlament hétfőn elfogadta a rehabilitációs törvényt.

A parlament 121 igenlő, öt nemleges és egy tartózkodó szavazattal fogadta el a rehabilitációs törvényt. Így a kollektív bűnösség elve törlődött a visszaszármaztatás folyamatából – mondta Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője az MTI belgrádi tudósítójának a törvény megszavazása után.

Az eredeti törvényjavaslat, amelyet a szerb kormány parlamenti eljárásba küldött, érdemben még minimális mértékben sem módosult. Az új rehabilitálási törvénynek több elemét fontos kiemelni: a törvény egyik szakaszával törlődött ugyanis a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából a magyarságot sújtó kollektív bűnösség elve. Ez azt jelenti, hogy aki a második világháború során nem követett el háborús bűncselekményt és akit vagyonjogi jogsérelem ért a háború során, vagy azt követően, az benyújthatja vagyon-visszaszármaztatási kérelmét akkor is, ha a háború során történetesen a magyar honvédségben szolgált. Ehhez az a feltétel, hogy nem hoztak ellene az egyéni felelősség elvén alapuló és háborús bűncselekmény elkövetéséről szóló ítéletet.

A másik kérdés, amit a törvény szabályoz, maga a rehabilitációs eljárás. „Ez az eljárás azok számára nyújt lehetőséget – mondjuk a volt magyar honvédek tekintetében –, akik ellen létezik a második világháborús szerepük miatt valamilyen elmarasztaló döntés vagy ítélet. Ők rehabilitációs eljárást indíthatnak és ha az állam nem tudja bebizonyítani, hogy valóban követtek el valamilyen háborús bűncselekményt, akkor szabadon részt vehetnek a vagyon-visszaszármaztatás folyamatában” – fogalmazott Varga László.

Másrészről, mindazok kérhetik a rehabilitálási eljárást, akiket politikai, ideológiai, vallási vagy nemzeti alapon ért jogsérelem. Tehát megfosztották életétől, személyi szabadságától vagy a tulajdonától. Ha a rehabilitációs folyamatban bebizonyosodik, hogy az akkori döntés, ítélet vagy határozat megalapozatlan volt, akkor ezek a személyek is rehabilitálandók.

Harmadrészt pedig – és ez nagyon fontos része a ma elfogadott rehabilitálási törvénynek – elmondható: másfél-két évtizedes célja a vajdasági magyar közösségnek, hogy a szerbiai parlament foglaljon állást, fogalmazzon meg értékítéletet a csúrogi, zsabljai és mozsori magyarokat sújtó és a kollektív bűnösség elve alapján hozott megbélyegzésről, amelynek értelmében háborús bűnössé nyilvánították őket.

A hétfőn elfogadott dokumentum kimondta, hogy a törvény erejénél fogva rehabilitálandók azok, akiket a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnössé nyilvánították. „Fontos rendelkezése a törvénynek az is, hogy lehetővé teszi: az egyéni kérelmezők helyett – de az ő nevükben – jogi személy is rehabilitációs eljárást indíthat. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz arra is, hogy valamely, az emberi jogok védelmével foglalkozó jogi személy felvállalja a kérelmezők képviseletét” – nyilatkozta Varga László parlamenti képviselő.

Az MNO megírta, hogy néhány vajdasági szervezet nem hajlandó elfogadni a rehabilitációs törvényt.

---- Elismerés Szerbiának ----

Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint nagy nap ez a mai a magyar diplomáciának, talán a magyar uniós elnökség mellett a legjelentősebb sikerét ünnepelheti.

A külügyi államtitkár elismerését fejezte ki Szerbiának. Ezzel a lépésével Szerbia letette az alapját annak, hogy Magyarország és Szerbia között olyan megbékélési folyamat bontakozhasson ki, amire évek óta várnak a határ mindkét oldalán a magyarok – hangzott el. Elismerését fejezte ki a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), elnökének, Pásztor Istvánnak és a vajdasági magyar közösségnek. Határozott kiállásuk a magyar érdekek mellett magáért beszél és egyértelművé teszi, hogy a nemzeti, etnikai alapon szerveződő pártoknak, politikai vonalvezetésüknek van létjogosultságuk – fogalmazott.

Remélem, hogy nagyon szégyellni fogják magukat azok a magyarok, akik a kárpótlási törvényre igennel szavaztak néhány hónappal ezelőtt – jegyezte meg, és reményét fejezte ki, hogy a határon túli magyarok körébe is el fog jutni, hogy a határozott nemzeti érdekérvényesítés meghozza eredményét. Elismerését fejezte ki – mint mondta – a magyar politika egészének, a nemzeti együttműködés rendszerének, amelybe beleértette a magyarországi ellenzéket és a határon túli magyar pártokat is. Utóbbiak a Magyar Állandó Értekezleten egyértelművé tették, hogy támogatják a vajdasági magyarokat. Ez nagyon jó példa arra, hogy nem feltétlenül kell a mindenkori magyar kormánynak a nemzeti önfeladás politikáját választania – fűzte hozzá.

Lehet egyszerre támogatni egy szomszédos ország integrációs erőfeszítéseit, és lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket is. Ennek december 5-én különösen nagy jelentősége van, hiszen hét éve volt a kettős állampolgárságról szóló gyászos népszavazás. Talán december 5-e nemcsak a nemzeti önfeladásnak lesz a dátuma, hanem a nemzeti érdekérvényesítés naptárába is bekerül ez a nap – emelte ki.

Pásztor István, a VMSZ elnöke kiemelte, hogy az ügyben teljes nemzeti konszenzus alakult ki és bejelentette, hogy egy olyan jogsegélyszolgálatot indítanak el, amely lehetővé teszi: akik az 1940-es években a II. világháború kárvallottjai voltak, ügyeiket zökkenőmentesen és hatékonyan intézhessék. December 5-e számára, mától sokak számára egy másfajta olvasatot is kap, az együttes nemzeti erőfeszítés olvasatát – vélte.

Köszönetet mondott Orbán Viktornak, Semjén Zsoltnak, Németh Zsoltnak azért az erőfeszítésekért, amit az elmúlt 1-1,5 hónapban kifejtettek. Szintén köszönetét fejezte ki a parlamenti pártoknak, és a Kárpát-medencei magyar szervezeteknek. Kitért arra is, hogy a parlament elfogadta a rendőrségi törvény módosítását is, amely lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárokat is alkalmazhasson a szerb rendőrség. Ezt példaértékű döntésnek minősítette.

A vajdasági magyarok behívására vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy nem kell behívóktól tartani, a meglévő adatokat egyeztetik. Arra kért minden érintettet, hogy tegyenek eleget neki, nem katonai behívókról van szó.

Németh Zsolt Szerbia uniós tagjelölti esélyeiről azt mondta, hogy az külügyi tanács hétfőn foglalkozik a kérdéssel, az Európai Tanács pedig a hét második felében. A bővítési csomag egészéről nagyon komoly viták várhatók – jelezte, hozzátéve: Magyarország támogatja az egész bővítési csomagot. A felvidéki magyarok állampolgárságának elvételére vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy a leghatározottabban elítélik a szlovák állampolgárságtól való megfosztásukat. Ugyanakkor konkrét számokkal nem rendelkeznek arról, hogy hány ilyen eset van. Kiemelte: támogatnak minden felvidéki magyart abban, hogy minden belső jogorvoslati utat kihasználjanak. Van reális esélye a belső jogorvoslati utak kihasználásának – vélte, hozzátéve: egyértelmű diszkriminációról van szó Szlovákia jogrendszerén belül.

Kitért arra is, hogy az európai parlamenti magyar képviselők az Európai Bizottsághoz fordultak, az EBESZ és az Európai Tanács fórumait is igénybe kívánják venni. Azt tartják sajnálatosnak, hogy a választási kampánynak újból a felvidéki magyarokat kívánja koncként odadobni a szlovák nacionalista politika – fogalmazott.

---- A kormány üdvözli a törvény elfogadását ----

A magyar kormány üdvözli, hogy a szerb kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőinek egyeztetése után, a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően a szerb parlament december 5-én elfogadta a rehabilitációról szóló törvényt. A rehabilitációs törvény releváns rendelkezései egyértelműen az egyéni felelősség vizsgálatára alapozzák a restitúciós és kárpótlási folyamatból történő kizárást, így megszűnt a kollektív felelősség alkalmazásának lehetséges jogi alapja – olvasható a közleményben.

A kormány értékelése szerint a rehabilitációról szóló törvény e rendelkezései révén, valamint a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényre való közvetlen utaláson keresztül immár alkalmas arra, hogy orvosolja az utóbbi törvény által okozott problémát. A magyar kormány szoros figyelemmel fogja követni a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási folyamat végrehajtását, és reméli, hogy arra átlátható és diszkriminációmentes módon kerül majd sor, ahogyan azt az Európai Bizottság az október 12-én Szerbiáról kiadott véleményében is szorgalmazza.

A kormány úgy értékeli, hogy a rehabilitációról szóló törvény elfogadása után Magyarország – összhangban a Szerbia európai integrációját támogató eddigi következetes álláspontjával – támogatni tudja az Európai Tanács december 9-i ülésén a Szerbia EU-tagjelöltségére vonatkozó politikai döntést – írja a magyar kormány közleménye.