Megtalálja-e Nagy-Britannia „az Európához visszavezető utat”? + Videó

Bizakodásának adott hangot Johannes Hahn EU-biztos azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia megváltoztatja a brüsszeli uniós csúcson képviselt álláspontját.

Ismert, Nagy-Britannián kívül mindenki támogatta az Európai Unió alapszerződésének módosítását. David Cameron a nemzeti szuverenitás csorbulása miatt vétózott. Az euróövezeti államok a költségvetési koordináció szigorításában megegyezésre jutottak, melyhez a valutaunión kívüli tagországok is csatlakozhatnak. Az új kormányközi szerződést márciusban már alá is írhatják. Az IMF, az EKB, valamint Merkel is elégedett – szemben a londoni elemzőkkel.

„A britek, talán gyorsabban is, mint gondolnánk, megtalálják az Európához visszavezető utat” – mondta Hahn az ORF Im Zentrum című politikai műsorában. Úgy vélekedett, Brüsszelben a tagállamok túlnyomó többsége felsorakozott a mélyebb integráció mellett. „Meggyőződésem, hogy a britek, akik gyakorlatiasságukról híresek, fel fogják ismerni, hogy nincs értelme a különállásnak” – tette hozzá. Hahn szerint erre utal a brit ipar reakciója is. A biztos kijelentette: helyesnek tartja, hogy a többi 26 tagállam megmutatta, „nem zsarolható”.

A 26 tagállam között létrejött megállapodásról szólva azt mondta, nem egyedülálló példa az EU történetében, hogy összetett kérdésekre először kormányközi megállapodás keretében született megoldás, és hogy egy ilyen megállapodás később közösségivé válik. A mostani esetben fontos volt gyorsan cselekedni, hogy az EU megfelelő jelzést küldjön a piacoknak – mondta. Hahn az unióssá vált kormányközi megállapodás példájaként említette a schengeni szerződést. Ezt eredetileg az akkori Európai Gazdasági Közösség tíz tagállamából öt ország – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és Nyugat-Németország – kötötte meg 1985-ben, és 1997-ben került be a közösségi jogba.

A vasárnapi brit sajtó egyöntetű értesülései szerint súlyos feszültségeket szít a konzervatív–liberális brit kormánykoalíción belül, hogy David Cameron miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson nem volt hajlandó csatlakozni az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezménytervezethez.

„Félreértés”

Pozitív hangnemben foglalkozott szombaton az uniós csúccsal és a magyar állásponttal a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív napilap és a Neue Zürcher Zeitung című svájci konzervatív újság.

A műsor vendége volt Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet is. A diplomata kijelentette, félreértésen alapultak az első hírek, hogy Magyarország nem támogatja a megállapodást. „A magyar kormány álláspontja egyértelmű: először ki kell kérni a parlament véleményét, mert a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekről van szó” – mondta. Hozzátette, hogy nyolc másik tagállam is így tesz. Hangsúlyozta: a magyar kormány nem mondta azt, hogy Nagy-Britanniával közös állásponton van. A nagykövet a riporter kérdésére kijelentette, hogy Magyarországon nagyon pozitív az alaphangulat Európával kapcsolatban. Hogy milyen lesz a „végkicsengés”, azt nehéz megmondani – tette hozzá.

Andreas Mölzer, az EU-szkeptikus Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője előzőleg, Magyarországot említve példaként, annak a véleményének adott hangot, hogy tekintettel kell lenni azokra az országokra is, amelyek saját útjukat akarják járni, és nem akarják magukat „a nagyok és Brüsszel döntésének kiszolgáltatni”. A nagykövet Mölzer szavaira reagálva hozzátette: azokban az esetekben, amikor a magyar kormány lépéseit a különutas jelzővel illetik, arról van szó, hogy a kormány egyedül az ország stabilitását tartja szem előtt. Magyarország stabilitása pedig Ausztria számára is fontos – tette hozzá.