Merkelék nem mennek bele Cameron feltételébe?

Diplomáciai értesülés szerint David Cameron brit miniszterelnök olyan követelésekkel állt elő az EU-csúcson, amelyeket a németek és a franciák nem fogadnak el.

Mint arról korábban beszámoltunk, a csúcstalálkozón jelen lévő politikai vezetők jelentős része szükségesnek tartja, hogy a hitelminősítő intézetek kereszttüzébe került európai nemzetgazdaságokat a mainál szorosabban összefogják, ám a közös gazdasági kormányzás megteremtése, a pénzügyi fegyelem betartatása felveti azt a kérdést is, hogy az uniót alkotó tagállamok hajlandóak-e szuverenitásuk újabb szeletét Brüsszelre ruházni.

Cameron csütörtök este Brüsszelben – a 27 uniós csúcsvezető kötetlen vacsorájának kezdetén – külön megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnökkel. Állítólag azt mondta nekik, hogy az EU-alapszerződés megváltoztatásához való hozzájárulása fejében igényli az egyhangúság követelményének előírását – gyakorlatias nyelvre lefordítva: a brit vétó lehetővé tételét – a pénzügyi piacok szabályozásával, valamint az egységes európai belső piaccal kapcsolatos kérdésekben.

A német és a francia fél elutasította ezeket a brit követeléseket – mondták uniós diplomaták a csúcstalálkozó helyszínén. A németek és a franciák a megbeszélés kezdete előtt arról beszéltek, hogy ha az EU jelenleg hatályos alapszerződésének – a Lisszaboni Szerződésnek – a módosításába nem egyezik bele mind a 27 EU-tagállam, akkor arról a 17 euróövezeti tag akár külön szerződést is köthet egymással.

Az euróövezeten kívüli országok közül a britek mellett a svédek is deklaráltan ellenzik az alapszerződés módosítását, amely az indítványozók törekvése szerint a gazdasági és pénzügyi politika nagyon szoros összehangolására kötelezné a benne részes államokat. A nagyobb költségvetési fegyelem megkövetelésével, a költségvetési hiányt felhalmozó országok automatikus szankcionálásával Berlin és Párizs az euróövezet stabilitását igyekezne helyreállítani.

Fotó: Reuters

Az unión belüli versenyképességi különbségeket nevezte a mostani euróválság egyik fő okának a Policy Solutions csütörtök esti budapesti rendezvényén Róna Péter közgazdász, aki szerint ezt pénzügyi eszközökkel nem lehet kezelni. Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere úgy látja, az országokon belüli leértékelések jelenthetik a kiutat.