Orbán: Könnyen magukkal ránthatják Magyarországot

A kormányfő szerint bár Magyarország nem tagja az eurózónának, de ha annak rosszul megy, Magyarországnak is rosszul megy.

A magyar kormányfő szerint „bár mi nem vagyunk tagja az eurózónának, mégis azért érdemes szorítanunk, hogy az eurózóna országainak miniszterelnökei megegyezésre jussanak”. Orbán Viktor hozzátette: az biztosnak látszik – és a magyar nemzeti érdekekkel is egybeesik –, hogy a közös pénz, „az euró mögé közös költségvetési gazdálkodást és szigorú gazdálkodási elveket helyeznek majd az eurózóna tagállamai”.

A miniszterelnök szerint középtávra ugyan egyetértés formálódik – az euróválság megoldásaként – a közös költségvetési politikával kapcsolatban, a gond azonban az, hogy „közben ég a ház, a baj az ajtón kopog”. Magyar újságíróknak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy e problémára, vagyis az európai gazdaságok közvetlen és azonnali leértékelésére, nem válasz az, hogy „mi néhány hónapon belül majd úgy módosítjuk az alapszerződést, hogy utána még egyszer már nem fordulhat elő olyan eladósodás, mint amilyentől ma szenved a kontinens”.
A rövid távú megoldás az igazán fontos, de ennek körvonalai szerda este még nem látszanak – mondta a magyar kormányfő.

Kérdésre válaszolva Orbán kifejtette: ebben a pillanatban a közös költségvetésre vonatkozó szabályok nem érintik Magyarországot, hiszen azok az eurózóna tagállamaira vonatkoznának. „Bennünket annyiban érint, hogy később, amikor majd csatlakozunk az euróhoz, akkor már ránk is vonatkoznak ezek a szabályok. De a magyar gazdaság mostani állapotát tekintve nem várható, hogy ez a következő néhány év problémája lesz. Ez legközelebb 2018 és 2020 között kerül majd az akkori parlament asztalára” – mondta.

„A magyar nemzeti érdek az, hogy olyan megoldást találjanak az eurózóna tagállamai, amely nem feszíti szét a 27 országból álló európai uniós kereteket. Ez a kompromisszum nagyjából valahol a német álláspont irányában található, ide szeretnénk eljutni péntek délutánra” – zárta szavait a kormányfő, utalva arra, hogy a kongresszus második napján, csütörtökön összeülnek a néppárthoz tartozó állam- és kormányfők, akik felkészülnek a hét második felében, csütörtökön és pénteken esedékes brüsszeli Európai Tanács-ülésre, ahol az EU állam- és kormányfői tárgyalnak az euróövezeti válságra adandó újabb átfogó megoldásról.

Wilfried Martens, a néppárt elnöke marseille-i beszédében egy új európai szomszédságpolitika kialakításának szükségességét húzta alá. Szerinte rendkívül fontos, hogy az EU párbeszédet folytasson az Arab Tavasz országainak új, „remélhetőleg demokratikus úton megválasztott” vezetőivel.

Joseph Daul, az Európai Parlament EPP-frakciójának vezetője azt mondta, hogy az euróért folytatott küzdelem nem csak gazdasági kérdés, az európai értékek, ideálok védelme, az európai intézmény megőrzése is cél. Mint Daul hangsúlyozta, ritkán adódnak akkora problémák az EU-ban, mint a mostani válság, s ezen csak úgy lehet felülkerekedni, ha az EU „merész és befogadó marad”. A frakcióvezető szerint a 27 tagállamnak együttesen, egységesen kell fellépnie a válság leküzdéséért, ugyanakkor az egyes országoknak nem kell lemondaniuk a szuverenitásukról sem.

Európa megújulása nem lehetséges a következő generáció támogatása nélkül, amelyet szintén rendkívül súlyosan érint a jelenlegi válság – hangsúlyozta Dömötör Csaba, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének (YEPP) elnöke.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Európában egy főre jutó 20 ezer eurós adósságot részben a következő generációnak kell majd visszafizetnie – mutatott rá Dömötör, s hozzátette: ez különösen a 20 százalék fölé emelkedett fiatalkori munkanélküliség függvényében nagy teher. Dömötör szerint ezen tendenciák növekvő politikai apátiához és a szélsőségek megerősödéséhez vezetnek, s az EU-nak feladata felvenni a küzdelmet ezen jelenségek ellen, például a közösségek erősítésével. „Az erős közösségek elengedhetetlenek a reménytelenség elleni küzdelemben” – mondta az alelnök.

Az egységes fellépés fontosságát emelte ki Jean-Pierre Audy, a francia néppárti delegáció elnöke is. A 17 eurózóna-tagállamnak szorosan együtt kell működnie az eurózónába készülő, s ezért különböző gazdasági kötelezettségeket vállaló nyolc országgal, köztük Magyarországgal – hangsúlyozta Audy az MTI-nek nyilatkozva. Hozzátette, az eurózóna országainak, így például Franciaországnak is először a saját közfinanszírozását kell rendbe tennie.

Francois Fillon francia kormányfő a kongresszus ülésén kijelentette: hosszabb távon lehetetlen a közös valuta fenntartása az eurózóna tagállamainak növekedési, stabilitási és konvergencia-politikájának összehangolása, illetve költségvetési szigor nélkül. Beszédében méltatta és pragmatikusnak nevezte a hétfőn Franciaország és Németország által bemutatott válságkezelő tervet. A francia-német duó dominanciáját övező, egyre növekvő aggodalmakkal kapcsolatban a kormányfő azt mondta, hogy a Sarkozy-Merkel-párost a válságból kivezető, „úttörő erőnek” kell tekinteni.