Schmitt: Ehhez kell tartanunk magunkat

Magyarország továbbra is elkötelezettje az euró bevezetésének, mert az Európai Unió pénzügyi válságát nem a közös fizetőeszköz, hanem egyes tagországok túlköltekezése okozta – jelentette ki Schmitt Pál.

LM
2011. 12. 02. 8:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Van egy régi magyar mondás, amely szerint addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Ehhez a mondáshoz nekünk Magyarországon is tartanunk kell magunkat – idézte a magyar elnököt az amerikai lap.

Schmitt Pál emlékeztetett az új magyar alkotmánynak arra a kitételére, amely az ország GDP-jének 50 százalékában szabja meg az ország eladósodottságának felső határát. Rámutatott, hogy Magyarországnak az euró bevezetése előtt teljesítenie kell az államadósságra, az inflációra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó maastrichti kritériumokat.

Érdekünk a monetáris unióhoz tartozni

Továbbra is érdekünkben áll, hogy a monetáris unió tagjává váljunk. Nem csak tartalékaink zöme van euróban, de nemzetközi szerződéseink, kereskedelmi tranzakcióink jelentős része is euróban bonyolódik, ezért az az érdekünk, hogy erős maradjon az euró – jelentette ki az elnök Pál Ben Birnbaumnak, a washingtoni lap munkatársának.

Schmitt Pál szerint Magyarország az évtized végéhez közelítve teljesíti majd az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat. A lap megjegyezte, hogy Magyarország gazdasági nehézségei miatt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét fogja kérni, amiről a tárgyalások a jövő év elején kezdődnek el, s hogy a Moody’s hitelminősítő 15 éve most először bóvli szintre értékelte le a magyar államkötvényeket. A forint 13 százalékot veszített értékéből az euróval szemben – írta a lap.

Schmitt Pál szerint a forint ingatag volta az euró bevezetésének egyik fő oka. A közös valuta stabilitása nyilvánvalóan nagyobb stabilitást biztosít az unió minden tagja számára. „Már most is úgy érzem, hogy az euróövezethez tartozás egyfajta biztonságot jelent” – mondta az államfő.

Alkotmány

Az interjúban Schmitt védelmébe vette az új alkotmányt azon bírálatokkal szemben, amelyek szerint az alaptörvény antidemokratikus kitételeket tartalmaz. Az alaptörvény elismeri Magyarország keresztény gyökereit, az élet kezdetét a fogantatástól számítja, és a házasságot egy férfi és egy nő között tartja lehetségesnek – emlékeztetett.

Azzal kapcsolatban, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter júliusban Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezletén bírálóan arra kérte Magyarországot: olyan alkotmányt vezessen be, amely tág, befogadó, összhangban áll az ország saját demokratikus értékeivel és az európai értékekkel egyaránt, az elnök így nyilatkozott: Ha Clinton asszony aggódik a demokráciáért, akkor jogosan teszi ezt, mert az Egyesült Államokban a legrégebbiek és a legerősebbek a demokratikus hagyományok. Úgy tekintünk erre, mint baráti figyelmeztetésre, s nem mint erős bírálatra. Vigyázunk arra, hogy a demokratizálódás folyamatát ne lehessen megfordítani – jelentette ki a köztársasági elnök.

Korábban a köztársasági elnök Washingtonban a Foreign Policy magazin Global Thinkers TOP 100 gáláján mondott beszédet, ahol kijelentette: hazánk támogatja az „arab tavasz” országainak népeit a demokráciába való átmenetben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.