A magyar alkotmányt azonban „mint olyat” önmagában nem tették vizsgálat tárgyává a brüsszeli bizottság jogászai, hiszen minden tagállam szuverén joga saját alaptörvényének megalkotása – tette hozzá újságírói kérdésre válaszolva. A riporteri felvetés annak nyomán hangzott el, hogy kedden és szerdán Strasbourgban különböző megfogalmazások hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a Magyarország ellen az Európai Bizottság által indított három kötelezettségszegési eljárás indokai közt szerepelnek-e vagy sem az új magyar alaptörvénnyel szemben emelt konkrét brüsszeli kifogások.
Fellegi Tamás csütörtöki, ausztriai egyeztetésein megerősítette, hogy a magyar kormánynak határozott szándéka az IMF/EU-megállapodás mielőbbi elérése, és elkötelezett a makrogazdasági stabilitás és a gazdasági recesszió elleni küzdelem szempontjából fontos lépések meghozatala iránt.
A szóvivő egyértelművé tette, hogy a bizottsági jogászok az úgynevezett sarkalatos törvényekre helyeztek nagy hangsúlyt, mert azok kiemelkedően fontosak az alkotmányi előírások gyakorlatba való átültetését illetően. Amadeu Altafaj Tardio, aki Olli Rehnnek, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnöknek a szóvivője, az MTI kérdésére elmondta: Olli Rehn és Fellegi Tamás magyar tárca nélküli miniszter pénteki találkozóján kerülhet sor egyebek közt annak a tisztázására, hogy miképpen kell foglalkozni az igényelt magyar pénzügyi támogatásról való hivatalos tárgyalások előtt a magyar jegybanktörvény kérdésével.
Rehn kedden, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig szerdán azt hangoztatta, hogy ezzel az üggyel a hivatalos hiteltárgyalások előtt „foglalkozni kell”. Nem fejtették ki azonban, hogy ezen pontosan mit értenek. Azt a jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló bizottsági tájékoztató mindenesetre leszögezte, hogy a jegybanki függetlenség a hiteltárgyalások feltétele.
Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén válaszolt az ott megfogalmazott vádakra. Többek között azt is elmondta: a jegybanki függetlenség kérdésében támadt kifogások majd mindegyike nyitott fülekre talált a magyar kormánynál, egyvalamiben azonban éles konfliktus van, nevezetesen hogy a jegybank vezetése tegyen-e esküt az alkotmányra, „ezt vitassuk meg a jövőben”.
Egy, a nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő erről az MTI-nek azt mondta, esetleg Rehn és Fellegi találkozóján, vagy pedig Barroso és Orbán Viktor magyar miniszterelnök jövő keddi brüsszeli találkozóján tisztázódhat, hogy pontosan mit kell megtenni a hiteltárgyalások előtt. A bizalommal összefüggő kérdésnek mondta azt, hogy a törvénymódosításnak is meg kell-e történnie, vagy pedig elég a szándék megfogalmazása.
Azzal kapcsolatban, hogy a brüsszeli bizottság kifogásolja a magyar jegybankelnök kötelezettségét az alkotmányra történő eskütételre, a név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő ezt mondta: Brüsszel álláspontja szerint a kormányzatoktól független jegybankelnököknek az európai pénzügyi stabilitást kell elsődleges szempontnak tekinteniük, míg az eskü a magyar alkotmányhoz való hűségről szól.
