A 2007-ben EU-taggá vált Románia és Bulgária igazságügyi reformintézkedéseiről és korrupcióellenes fellépésének eredményességéről az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye júliusban terjeszt majd elő átfogó jelentést. Most az elemző munka néhány előzetes megállapítását ismertették. Eszerint Románia jóval nagyobbat lépett előre a vizsgált területen, Bulgáriában viszont semmit nem javult az az ellenőrzési mechanizmus, amelynek révén ki lehetne szűrni a magas rangú tisztségviselők megmagyarázhatatlan eredetű meggazdagodását.
Azt, hogy a két legfrissebb uniós tagország beléphessen a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, jelenleg Hollandia vétója akadályozza, pontosan az elégtelen korrupcióellenes fellépésre hivatkozva.
Románia és Bulgária külön-külön nem engedhető be a schengeni övezetbe, mert a két ország közötti határon értelemszerűen nem építették ki azt a szigorú határellenőrzési rendszert, amire a schengeni övezet külső határai mentén szükség van. Együttes csatlakozásuk tehát akkor képzelhető el, ha valamennyi uniós tagország mindkettőjükkel szemben feladja elutasító magatartását.
A bolgár korrupció a román esélyeket is rontja
Elégedetlenségét hangoztatta szerdán az Európai Bizottság a bolgár korrupcióellenes intézkedések kapcsán, és ez a tény nem csupán Bulgária, hanem Románia esélyeit is rontja a schengeni övezethez való közeli csatlakozást illetően.
2012. 02. 08. 13:39
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!