A Varsói Magyar Kulturális Intézet és a Varsói Egyetem Európai Központja „A szuverenitás határai. Magyarország politikája Európában” címmel tartott konferenciát pénteken, amelyen magyar részről Kovács Zoltán államtitkár és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára vettek részt. Az egyetemi könyvtár egyik előadótermében csaknem száz érdeklődő jelent meg, de a szervezők szerint a konferencia internetes közvetítését is többen figyelemmel kísérték. A konferencia első panelbeszélgetésében a magyar kormány politikájáról vitatkoztak a résztvevők, a második részt a gazdaságpolitikai kérdéseknek szentelték.
Kovács Zoltán a szuverenitással kapcsolatban elmondta, hogy a magyar EU-elnökség „Erős Európa” szlogenje utalt arra, hogy az unió jövője az erős államok és nemzetek közössége, melyben „közös ügyeinkben gyorsan és határozottan tudunk dönteni minden tagállam érdekében, illetve javára”.
Érdemes belemenni a részletekbe
A Magyarországról szóló európai vitáról azt mondta, „érdemes belemenni a részletekbe, és megismerni egy-egy konkrét döntésnek a konkrét hátterét”, és nem csak néhány kiragadott kérdésen keresztül értékelni egy rendszert, ahogy azt például az Európai Parlament képviselői teszik. Hangsúlyozta, hogy a nagyfokú magyarországi változások egy politikai erő akaratát tükrözik, amely meg akarja változtatni a magyarok sorsát. A törvények nem „a világ összes elvárásának akarnak megfelelni, mert ez képtelenség”, hanem az ország és a nemzet érdekeit veszik figyelembe.
Kiemelte, hogy az új alkotmány „nem söpri el a liberális demokráciát és a szocialisták felfogását, hanem végre mellé teszi annak a lehetőségét, hogy egy középjobb, egy demokratikus jobboldali felfogás is érvényesüljön”.
Kitért arra is, hogy a demokrácia fejlettségén nincs mit szégyellni Közép-Európában, de a kormány „abban látja zálogát minden kísérlet sikerének, hogy végre meg tudjon erősödni az a középosztály, amelyen a nyugati típusú demokrácia alapul”.
A 2/3-dal sem lehet mindent
Adam Bodnar, a helsinki emberi jogi alapítvány képviselője kiemelte, hogy a demokrácia nem azt jelenti, hogy „2/3-os többséggel a jogszabályok és az alkotmány keretében már mindent lehet”. Hangsúlyozta, hogy az alkotmányosság és az azt felügyelő intézmények megléte biztosítja a demokratikus jogállamiságot, míg az európai intézmények állásfoglalása szerint „Magyarországon az utóbbi években politikailag alárendeltté váltak a felügyelő intézmények”.
Magyarország tabut döntött
Igor Janke konzervatív publicista szerint Magyarország megingatta az európai megegyezést, és tabut döntött. Hangsúlyozta, hogy „az Európai Bizottság csak a magyar kormánnyal szemben konzekvens”, pedig más országokban is születtek a kérdéses döntéseik, például „több hónapja Lengyelországban is csoportosan menesztették a kormányzatot nem támogató újságírókat a közszolgálati televízióból”. Elismerően nyilatkozott arról, hogy a magyar kormány választott egy utat, melyhez tartja magát, miközben „Európában a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a politikusok nem vállalják a döntéshozatalt”.
Bogdan Góralczyk volt nagykövet szerint Magyarországon az európai értékrenddel nem kompatibilis „Orbán-rendszer” jött létre. Véleménye szerint „a politikai és nagyrészt gazdasági rendszerváltás nem lenne lehetséges Orbán Viktor akarata, személyisége, ereje és elszántsága nélkül”, amely „élesen megosztja a magyaron kívül a lengyel társadalmat is, valamint az európai eliteket”.
Kitért arra, hogy Magyarországon a gazdasági és politikai válságon kívül mély pszichológiai és társadalmi válság is érzékelhető. A kormány ereje az ellenzék gyengeségéből, sőt a politikai alternatíva hiányából fakad, amelyet legfeljebb a Jobbik pótolhat – mondta.
Az egykulcsos adó bevezetése kedvez a gazdasági növekedésnek
A második panelbeszélgetésben Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy gazdasági vonatkozásban az adópolitikai szuverenitás a fontos. Kiemelte, hogy az egykulcsos adó bevezetése kedvez a gazdasági növekedésnek, és részletesen ismertette a magyar alkotmányban megszabott adóságfékek hátterét. Az euróövezeti válsággal kapcsolatban hangsúlyozta a belső piac hiányát, valamint azt, hogy a közös valuta elfedte a versenyképességi különbségeket.
A magyarok rendkívüli vállalkozókézségének is köszönhető
A konferenciát lezárva Grzegorz Cydejko, a lengyel Forbes intézet munkatársa elismerését fejezte ki, hogy „a viszonylag kicsi magyar gazdaság, amelynek nyitott gazdaságként és nem a saját belső piaca alapján kellett fejlődnie”, a hibás gazdaságpolitikai döntések és az üzleti szektor privatizációja ellenére képes volt rövid időn belül csökkenteni adósságát, megtartva a gazdasági növekedést. Véleménye szerint ez nem csak a forintárfolyam-szabályozás mechanizmusának, hanem a magyarok rendkívüli vállalkozókézségének is köszönhető.
origo.hu
Eladó a vármegye legkisebb háza – különleges ajánlat Vérteskethelyről
