A romániai magyar nyelvhasználat elősegítésén dolgozó jogvédő portál szerkesztői az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a nyelvi, kisebbségi jogok jelentős része ahhoz kötött, hogy egy településen vagy közigazgatási egységben az adott nemzetiséghez tartozók aránya eléri-e a teljes lakosság 20 százalékát. Ennek megfelelően ha egy településen a magyarság aránya ezen arány alá csökken, jogvesztés következik be.
A portál számba vette azokat a településeket, amelyeken feltehetően megszűnik majd a helyi magyarok nyelvhasználati joga. A Partiumban Arad megyében Kisjenő, Bihar megyében Élesd, Szatmár megyében Erdőd, Máramaros megyében pedig Felsőbánya városok, míg Erdélyben a Brassó megyei Kőhalom városa és Bodala község, Kolozs megyében három falu, Kajántó, Katona és Szászfenes juthat erre a sorsra.
A Nyelvijogok.ro javaslata szerint a jogvesztés elkerülésére jogszabályi módosításokra lenne szükség, amelyeket még a hivatalos adatok nyilvánosságra hozatala előtt hatályba kellene léptetni. „Így például megoldás lehet a vonatkozó jogszabályokban általában 20 százalékról 15 százalékra csökkenteni a nyelvi jogok határát, vagy annak általános szabályozása, hogy az etnikai arányok időközben bekövetkezett, a kisebbségek számára hátrányos megváltozása esetén továbbra is kötelező a nyelvi jogok biztosítása” – írják.
A honlap jogvédői szerint az új román kormány koalíciós megállapodása „lehetőséget jelentene, hogy megszülessen a politikai egyezség ezen törvényi változásokról”. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) nem említi a közlemény, ugyanakkor a szervezet koalíciós tagja az előző Boc-kormánynak és új Ungureanu-kabinetnek is.
origo.hu
Lopott szavak, idegen gesztusok: hogyan értelmezzük Magyar Péter mondatait?
