EU-tagjelölt lehet Szerbia

Javasolják az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei, hogy Szerbia váljon hivatalos EU-tagjelöltté.

A keddi ülésen azért nem sikerült eljutni a végérvényes döntésig, mert Románia további garanciákat tartott szükségesnek annak érdekében, hogy a Szerbiában élő román kisebbség jogai kellő védelmet élvezzenek.

Belgrád tanúsítson nyitottságot

Románia elvárja Szerbiától, hogy ne csak a Vajdaságban alkalmazzon európai szellemiségű kisebbségpolitikát, hanem az ország egész területén – jelentette ki az MTI-nek Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

A politikus elmondta: Szerbia nem ismeri el a Timok völgyében élő román kisebbséget, a vlachokat, akik semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek. Belgrád vlach kisebbségnek tekinti ezt a közösséget, és nem ismeri el, hogy ők is románok, mint a Vajdaságban élő bánáti román kisebbség tagjai.

Korodi szerint a vlachoknak nincs anyanyelvű oktatásuk, és román nyelvű egyházi szertartást sem biztosítanak számukra. Rámutatott: Románia támogatja Szerbia EU-tagjelölti státusát, ugyanakkor elvárja, hogy Belgrád tanúsítson nyitottságot ebben a kérdésben, és javasoljon megoldásokat.

„Románia nem tudja elképzelni úgy az európai uniós integrációt, hogy Szerbia nem rendezi az emberi jogokhoz tartozó kisebbségi jogvédelmet európai szellemiségben” – mondta a külügyi bizottság elnöke.

Az Európai Unió bele fog egyezni, hogy Szerbia megkaphassa az EU-tagjelölti státust – mondta Brüsszelben Alain Juppé francia külügyminiszter.

Bukarest nem akadályozza

A román diplomácia vezetője a Romania TV hírtelevíziónak kedden elmondta: az Európai Unió általános ügyek tanácsának keddi ülésén azért húzódtak el a tárgyalások, mert Románia szerint az a természetes, ha minden tagjelölt országot ugyanolyan szigorú megfigyelés alá helyeznek, mint Romániát. Valamennyi tagjelölt országnak bizonyítania kell – mondta a külügyminiszter –, hogy tiszteletben tartja a kisebbségek védelmére vonatkozó uniós szabványokat, értékeket.

Rámutatott: a tagországok állam- és kormányfőinek a hét második felében tartandó értekezletükig – amelyen végleges döntés születik Szerbia EU-tagjelölti státusáról – egyrészt Románia és Szerbia aláír egy együttműködési megállapodást kisebbségvédelem témakörben, valamint az EU is figyelemmel kíséri 2012 folyamán a szerbiai románok helyzetét, és arra bátorítja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosát, hogy ő is vegyen részt ebben a felmérésben – mondta a román külügyminiszter.

„Nem tettünk egyebet, minthogy komolyan vettük a tagjelölti státussal járó kisebbségügyi szempontokat” – mondta Cristian Diaconescu, aki leszögezte, hogy Románia plusz garanciákat vár Szerbiától annak alátámasztására, hogy tiszteletben tartja kisebbségeinek nyelvi, identitási és lelkiismereti jogait.