Kovács: „Él és virul” a szólásszabadság

„Magyarországon a szólásszabadság »él és virul«, a kormány megkap minden lehetséges bírálatot.”

A műsorban zömmel a nézők által megfogalmazott kérdésekre válaszolt az államtitkár.

A véleménynyilvánítás szabadságának magyarországi helyzetét firtató kérdésre azt mondta: szerinte mindig lehet példát találni szélsőséges véleménynyilvánításra, de ebből nem helyes általánosító következtetéseket levonni. A Klubrádió ügyének, illetve a közmédiával kapcsolatos éhségsztrájknak a kiemelését az összkép szempontjából félrevezető jellegűnek nevezte.

Kifejtette, hogy a kormányoldal túl van néhány nagyon kemény intézkedés megtételén, és az időközi választásokat nagyjából ugyanolyan arányban nyerte meg, mint amilyen arányban győzött a 2010-es parlamenti választásokon. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: a választási ciklusok félidejében általánosan megfigyelhető jelenség, hogy csökken a politika iránti bizalom vagy a kormánypártok támogatottsága.

A romákról szólva Kovács Zoltán emlékeztetett: a rendszerváltás után nagyon sok tennivaló keletkezett annak érdekében, hogy a romákat a nyugati társadalom elvárásainak megfelelő módon integrálják. Hozzátette, Magyarország a tavalyi EU-elnöksége alatt kezdeményezte az európai roma stratégiát, és azt követően a tagországok közül elsőként nyújtotta be az EU-nak saját romaintegrációs elképzeléseit.

Azzal a riporteri megjegyzéssel kapcsolatban, hogy többen mégis hangot adtak a kisebbségek magyarországi helyzete miatti aggodalmuknak, az államtitkár megjegyezte: nyolc év rossz kormányzás után a mostani kabinet volt az, amely a romastratégia megalkotása mellett intézkedett a szélsőjobbal szemben, és betiltotta a félkatonai szervezetek parádézását. Utalt arra is, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb létszámú zsidó közössége, amelynek virágzó kultúrája a magyar kultúra szerves része.

Kovács Zoltán kérdést kapott az euróövezethez való magyar csatlakozási tervekre vonatkozóan is. Leszögezte, hogy a csatlakozás nem szándékok vagy vágyak kérdése, hiszen amikor Magyarország 2004-ben belépett az EU-ba, akkor azt is elhatározta, hogy a lehető leghamarabb csatlakozik az eurózónához is. Az eurózónabeli tagság azonban most nem azonnali projekt Magyarország számára – folytatta. Szerinte számos kérdést kell még előbb megválaszolni, nem csupán a csatlakozás előtt állóknak, hanem a jelenlegi zónatagoknak is.

A kommunikációs államtitkár megerősítette, hogy Magyarország az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal olyan megállapodást akar kötni, amely pénzügyi értelemben „biztonsági hálót” jelent az országnak. E háló megléte – tette hozzá – azt szolgálhatná, hogy „folytathatók legyenek azok a szerkezeti reformlépések, amelyek fenntartható pályára állítják az országot”. Másfél évvel ezelőtt – emlékeztetett – Magyarország az összeomlás határán volt, de azóta sikerült 3 százalék alá szorítani a deficitet. A mostani, megalapozott számok azt tanúsítják, hogy az irány jó – vélekedett.

Kovács Zoltán cáfolta az egyik kérdésben megfogalmazott feltételezést, miszerint Magyarországon ma az állami iskoláknál több támogatást kapnak az egyházi iskolák. Azt mondta, intézkedéseik éppen azt célozták, hogy megszüntessék az egyházi iskolák e téren tapasztalt hátrányát.