A miniszterelnök a német kereskedelmi és iparkamara frankfurti székházában tartott pénteki előadásában azt mondta: 2010-ben – amikor Magyarország valójában rosszabb helyzetben volt, mint Görögország – a magyarok hozzáláttak ahhoz, hogy saját lábára állítsák Magyarországot, amelynek alapjai mára stabilak. Csütörtökön a Német Gazdasági Klub fennállásának huszadik évfordulója alkalmából tartott budapesti ünnepségen Orbán kijelentette, a magyar kormány ki fog tartani gazdasági céljai mellett, ugyanakkor mindenkivel tárgyal. Arról is beszélt, teljesen ésszerűtlennek tartja a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek felfüggesztésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot.
A miniszterelnök pénteki, egynapos hivatalos németországi útja alkalmából tett látogatásról a lap Orbán tisztességtelen eljárást ró fel az EU-bizottságnak címmel számolt be. Az írás bevezetőjében a FAZ kiemelte, hogy Orbán Viktor a lap munkatársai előtt visszautasította a kohéziós támogatások befagyasztására tett brüsszeli javaslatot, „nem törvényes és nem fair” eljárásnak minősítve az Európai Bizottság (EB) törekvését.
Orbán hangsúlyozta: a tagországi államháztartás feletti bizottsági ellenőrzés szigorítása „lényegében a mi kezdeményezésünkre” történt. „Nem értem, hogy (a bizottság) elsőként miért éppen egy olyan országgal szemben” gyakorolja kiterjesztett jogait, amely nem tartozik az euróövezethez, és mégis „mindent megtesz az államháztartási konszolidációért” – fűzte hozzá a kormányfő a szerkesztőségi beszélgetésen. Orbán Viktor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az EB esetleges politikai motivációit illetően, ugyanakkor közölte: síkra száll azért, hogy az uniós pénzügyminiszterek március közepén soron következő tanácsülésén a testület ne kövesse az EB ajánlását – áll a FAZ beszámolójában.
A kormányfő felhívta a figyelmet az EB számításaira, amelyek szerint a deficit az idén a 3 százalékos határérték alatt lesz, jövőre pedig 3,25 százalék lehet, és visszautasította az EB állítását, amely szerint a reális hiány magasabb lenne, ha kiszűrnék az egyszeri intézkedések hatását. Hozzátette: az államháztartási helyzet alakulását valóban befolyásolják egyszeri hatások, ezek azonban nem érik el a brüsszeli bizottság által jelzett nagyságrendet. A deficit nagyobbik része szerkezeti jellegű – fejtette ki, hozzátéve, hogy erről az EB döntése előtt egy nappal levélben tájékoztatta a testület elnökét, de nem talált meghallgatásra.
Kormányzati számítások szerint 2013-ban Magyarországon lesz az egyik legalacsonyabb államháztartási hiány az Európai Unióban, az ország a hetedik vagy a nyolcadik helyet foglalja majd el a huszonhetek rangsorában – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „nagyon komolyan” veszi a kohéziós támogatások befagyasztására vonatkozó bizottsági javaslatot. A miniszterelnök kifejtette: nem ellenzi, hogy az EB erős pozíciót foglal el az európai költségvetési politikában, azt viszont ellenzi, hogy egy önmagában helyénvaló eszközt helytelenül használnak, amint az Magyarország esetében történik.
A FAZ beszámolójában megjegyezte, hogy brüsszeli várakozások szerint a pénzügyminiszterek az EB ajánlásának megfelelő döntést hoznak majd. Ebben „politikai megfontolásoknak is lehet szerepük” – tette hozzá a német konzervatív lap, utalva a Brüsszel által kifogásolt magyar törvényekre.
Magyarország hiteles költségvetési lépésekkel várhatóan elkerüli az uniós kohéziós támogatások Brüsszel által kilátásba helyezett befagyasztását, annál is inkább, mivel e támogatások megvonása jóval nagyobb terhet róna a magyar gazdaságra, mint a további takarékossági lépések – vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők. Írtunk arról is, szakértők szerint a kohéziós pénzek befagyasztásának javaslata nem volt jelentős hatással az árfolyamra. „Verbális karate” zajlik az EU és a kormány között. Az idei forinterősödés mögött elemzők szerint a spekulánsok állhatnak. Szájer József nagyon szokatlan döntésnek nevezte a Magyarországnak járó kohéziós EU-támogatások felfüggesztésének kilátásba helyezését.
