A Kurier című osztrák lap Ellenállás Orbán-országban címmel közölt riportot Magyarországról. A tudósító részt vett a Polgári Szalon egyik rendezvényén, ahol úgy vélekedtek, hogy a külföldi sajtó hazugságokat terjeszt, és nem érti meg a kormány teljesítményét. „Külföldi kritika ide, szidás az EU-tól oda”, a hallgatóság tagjai számára „Orbán Viktor politikai rocksztár, és az is marad” – írta a lap, amely bemutatta a Negyedik Köztársaság mozgalmat is. „Mert a romokban heverő szocialista ellenzéket nem tartja esélyesnek Orbán jól olajozott pártgépezete ellen, Istvánffy András és egy maroknyi hasonlóan gondolkozó maga veszik kézbe egy baloldali-liberális ellenerő létrehozását” – írta.
Othmar Karas, az Európai Parlament alelnöke a Magyarország elleni uniós eljárásokról az osztrák közszolgálati rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy az Európai Unióban „a legtöbb kérdés közösségi kérdés is”, az unió ezen az alapon rendelkezik eljárásokkal a törvények vizsgálatára, és ezeket alkalmazták Magyarország esetében is. A nemrég megválasztott tisztségviselő a riporternek arra a felvetésére válaszolt, amely szerint pártcsaládja, az Európai Néppárt „kesztyűs kézzel” bánt az Orbán-kormánnyal. Karas óvott a pártpolitikai alapú ítéletalkotástól. „Nekünk, osztrákoknak különösen tudnunk kell, hogy kívülről könnyű megítélni és elítélni másokat. Ezért fontos, hogy beszéljünk egymással” – mondta, utalva az ezredfordulón az akkori osztrák kormány elleni diplomáciai szankciókra.
Le Monde
A francia liberális újság hétvégi magazinja Magyarországot elemészti a gyűlölet címmel közölt Ózdon és Debrecenben készült riportot. A tudósító, Joelle Stolz szerint miközben „az Európai Unió egy hónapot adott Orbán Viktor miniszterelnöknek arra, hogy abbahagyja tekintélyelvű félresiklásait”, Magyarországon az embereket „alig zavarják a szabadságellenes törvények”. Stolz úgy látja, hogy a korán kelő szegények ellenségesen tekintenek azokra, akik még munkát sem próbálnak meg keresni. A dolgozó osztályok gyűlöletét a hatalom a veszélyesnek tartott rétegek ellen hangolja. A „cigányprobléma” megoldására a kormány legfőbb stratégiája a kötelező közmunkaprogram mellett az emberek rács mögé zárása, miközben egyre több szerencsétlen ember választja a kockázatos menekülést: naponta több tucat roma adja be kanadai vízumkérelmét. Létezik azonban egy másik Magyarország is, amely megőrizte bizalmát a miniszterelnökben. Ilyen a Fidesz fellegvárának számító Debrecen. Az 1998 óta háromszor újraválasztott Kósa Lajos polgármester elmondta a lapnak, hogy a kormánypárt még soha nem kapott a szavazatok 65 százaléknál kevesebb voksot, míg a Jobbik 2010-ben itt csak 14 százalékot ért el.
Libération
A baloldali újság hétvégi számában A szabadság mámora a whiskys rabló számára címmel számolt be Ambrus Attila szabadulásáról. A tudósító felidézte „Magyarország legnépszerűbb bűnözőjének” történetét, aki a róla kialakult legenda felépítéséhez ügyesen használta fel a médiát. „A saga azonban talán még nem ért véget, miután a cseles rabló nem költötte el a teljes zsákmányát, s ezért elképzelhető, hogy minden lépését követik” – írta a lap.
Le Figaro
A Malév működésének felfüggesztése kapcsán a francia napilap hétvégi számában arról ír, hogy egyre bővül a nehézségekkel küszködő európai nemzeti légitársaságok listája. A lengyel LOT, a portugál TAP és a skandináv SAS éppen privatizáció alatt áll. „Befellegzett a kis nemzeti légitársaságok azon modelljének, amely évtizedeken át lehetővé tette számukra a túlélést. Túl kicsik a nemzetközi piacon olyan nagy európai csoportokkal szemben, mint az Air France-KLM, a Lufthansa és az IAG. A belső piacon pedig a fapadosok konkurálnak velük” – mondta a lapnak Bruno Goutard, az Euler Hermes hitelbiztosító szakmai tanácsadója. Erre utal a lap szerint, hogy néhány órával a Malév döntése után a Ryanair bejelentette, hogy négy repülőt telepít Budapestre, ahonnan áprilistól a múlt hónapban jelzett 5 helyett 31 útvonalra kínál jegyeket.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A német konzervatív lap elemzést és kommentárt is közölt szombaton a légi fuvarozási ágazatban mutatkozó válságjelenségekről a Malév leállásának apropóján. A lap emlékeztetett, hogy néhány napja ment tönkre a Spanair spanyol és a Cirrus Airlines német légitársaság is, a folyamatnak pedig koránt sincs vége, hiszen már látható, hogy a Malév után a következő válsággócpont India lesz, ahol az Air India állami légitársaság és a Kingfisher nevű magán légitársaság is a csőd szélén egyensúlyoz. A Malév leállásából mindenekelőtt a Wizz Air, az állami légitársaság legnagyobb versenytársa profitálhat, és a 66 éve működő cég kiesésével keletkező űr kitöltésével az Austrian Airlines is próbálkozhat – írta a lap. Ulrich Friese Az igazság órája című kommentárjában megjegyezte: „a Spanairnél és a Malévnál az bosszulta meg magát, hogy alábecsülték a fapadosok” erejét.
