Petar Mihajlovics elmondta, hogy a Jugoszlávia ellen irányuló 1999-es NATO-csapások után kazettás bombák maradtak például Szerbia déli részén. Szerb szakértők gyanítják, hogy az ország 64 pontján, akár 20 méteres mélységben is a földbe fúródhattak a NATO-gépekről ledobott bombák. A szerb törzsterület és Koszovó határa mentén 2000 után – azaz a NATO-csapásokat követően – aknamezőket telepítettek, összesen 3,8 négyzetkilométeres területen.
Mihajlovics szerint a háborús örökséget tovább súlyosbítja, hogy még a II. világháború idején a visszavonuló német csapatok a Vaskapunál a Dunába süllyesztettek egy több mint 170 hajóból álló hadiflottát, amelyet a Fekete-tengerről rendeltek vissza. A Duna szerb oldalán még 22 német hadihajó fekszik hullámsírban, közülük négynek a rakterében vízi aknák és egyéb robbanószerkezetek találhatók. E flottarész kiemelésének költségeit 12 millió euróra becsülik szerb szakemberek.
origo.hu
Több száz tacskó döntött rekordot Budapesten
