„Nem csatlakozni Európa további integrációjához geopolitikai döntés” – állítja Ivan Gabal, neves cseh szociológus a Másodszor is nem a Marshall-tervre című jegyzetében. Úgy véli, ezzel megnő a távolság az euróövezet és Csehország között. „Kapcsolatunk az Európai Unióval már nem lesz az EU összetartozásának ügye, hanem annak függvénye, hogy saját erőnkből képesek vagyunk-e tartani a kapcsolatot az EU-val” – jegyzi meg a szociológus.
Szerinte a fiskális szerződés elutasításával Csehország „már harmadszor vonta ki magát a közös felelősség terhének vállalása alól” az euroatlanti közösségben, ami a 1989 novembere utáni cseh geopolitikai irányvonal megváltoztatását is jelezheti. Gabal úgy véli: míg korábban Csehország erősítette Nyugat-Európa integritását, ma gyengíti azt, s a mai cseh politika képtelen orientálódni a nemzetközi kapcsolatokban.
A szociológus szerint Csehország csatlakozása Nagy-Britanniához „igen bizarr”, hiszen a két ország érdekei nagyon eltérőek, és a cseh gazdaság 80 százaléka az unióhoz van kötve. Csehország ráadásul akkor kezd távolodni az EU-tól, amikor jól látni, hogy több területen, például az oktatásügyben jelentősen le van maradva. „Történelmileg ezért komoly kérdés, hogy nem fordultunk-e újra Kelet felé. A Moszkva-párti erők befolyásosak a cseh politikában, és nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. Európa meggyengülése, eltávolodása Amerikától Moszkva érdeke” – mutat rá Gabal. Leszögezi: Csehországnak ezért fel kell tennie a kérdést, hogyan tovább.
Ismert, a fiskális paktumot március 2-án írták alá a csatlakozó európai országok, köztük hazánk is. Orbán Viktor a ceremóniát követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a döntésnek köszönhetően végre a növekedési politika is komolyan érvényre juthat Európában.

Itt van Orbán Viktor és a BYD vezérének legújabb bejelentése – élőben az Origón