Indulatok és észérvek: nehéz megérteni a magyar helyzetet

Prőhle Gergely egy berlini vitán hétfőn arról beszélt: a magyar kormány fontosnak tartja, hogy ne pusztán „a demokrácia általános állapotáról filozofáljon" a nemzetközi közvélemény, hanem konkrét tartalmi kérdésekről essen szó.

A Külügyminisztérium az EU-val való kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára „A demokrácia hanyatlása vagy a nemzet felemelkedése?„ című eszmecserén fejtette ki nézeteit a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) fórumán. Ezzel a rendezvénnyel kezdődött a berlini székhelyű tekintélyes kutatóintézet vitasorozata Magyarországról.

Prőhle Gergely a vitát követően az MTI-nek elmondta: az eseményen hangsúlyozta, hogy „komolyan kell venni a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság véleményét, és egyben ügyelni kell arra, hogy a politikailag motivált, és ezért olykor túlzó kritikát elválasszuk a konkrét jogszabályok jogilag megalapozott kifogásolásától”.

A magyar külpolitika és a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú a Németországhoz fűződő viszony – mondta, hozzátéve, a kormányzat minden józan véleményre figyel. Fontos azonban, hogy túlzások, a szélsőséges szóhasználat miatt a mégoly megalapozott kritika ne veszítsen hitelességéből. „Nem könnyű megérteni a magyarországi helyzetet, de nem lehetetlen” – mondta Prőhle Gergely.

A rendezvénysorozatot megnyitó hétfői vitát több mint százan követték a DGAP berlini székházában, ami a Magyarországhoz hasonló méretű országokról szóló pódiumbeszélgetések átlagos látogatószámát tekintve igen jelentős érdeklődést fejez ki – mondta az MTI-nek Gereon Schuch, a német kormánnyal, illetve a német minisztériumokkal szoros munkakapcsolatban álló intézet Magyarországgal foglalkozó kutatója.

A vitán részt vett Ungváry Krisztián történész is, akit az MTI a késő esti órákig nem tudott elérni.

A nemzetközileg elismert, független elemző intézet a következő időszakban 6-8 hetente tart nyilvános vitát a magyarországi változások egy-egy csomópontja köré szervezve, így terítékre kerül a belpolitika, az alkotmányreform, a gazdaságpolitika és a médiapolitika is.

A DGAP szerint szakszerű, higgadt, az érzelmek helyett az érvekre koncentráló vitákon keresztül célszerű próbálkozni a magyarországi helyzet értelmezésével, és a vitatott kérdéseket valamennyi releváns szemszögből meg kell világítani. E megközelítés alapján a berlini pódiumbeszélgetésekre meghívnak szereplőket a kormányzat, illetve a „Fidesz köreiből”, valamint az ellenzék oldaláról, és invitálnak független megfigyelőket is – tájékoztatta az MTI-t Gereon Schuch.

„Magyarország Orbán Viktor kormányra kerülése óta szinte folyamatosan szerepel a német sajtóban, és a legtöbbször negatív értelemben” – mondta a kutató, hangsúlyozva, hogy a magyarországi változások megértéséhez nem elég a médiában zajló, indulatoktól fűtött és leegyszerűsítő politikai fordulatokkal átszőtt diskurzus. A DGAP ezért szervezi a vitasorozatot, remélve, hogy a vitát sikerül átterelni az észérvek vidékére.