Renate Weber romániai liberális EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet: más uniós intézményekben és az Európa Tanácsban már sok ismeretet halmoztak fel a témakörrel kapcsolatban, és ezeket az EP-jelentés összeállításakor is használni kell. A jelentésnek szerinte sem egyetlen ország „kioktatásáról”, hanem „az elvek és értékek védelméről” kell szólnia. Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő szintén hangoztatta, hogy „ez nem hetescikkely-jelentés”. A tényeket – javasolta – a lehető legrészletesebben fel kell tárni, figyelembe véve a magyar kormányzati álláspontot is. Úgy vélekedett, hogy a magyarországi tanulmányút „nagyon inspiráló” lehetne.
„Mit akarnak elérni? ”
Anthea McIntyre konzervatív EP-képviselő szintén szólt arról, hogy az EP-ben tartott, Magyarország témájának szentelt közmeghallgatások után végre a helyszínen kellene tájékozódni. A jobbikos Morvai Krisztina szerint az EU saját alapértékeinek egyikével, a diszkrimináció tilalmával fordul szembe, amikor igazolhatatlan módon csak Magyarország ellen folytat vizsgálatot. Mint fogalmazott, „civilizált és EU-konform” szakértők már a kommunizmus bukása után is megjelentek Magyarországon, és az akkori tanácsaik arról szóltak, hogy „a kommunistákat senki sem bánthatta”. Feltette a kérdést, hogy most mit akarnak elérni a szaktanácsaikkal. Morvai szerint a magyar kormánynak – hasonlatosan az erőszakot elszenvedő házasfélhez – egy ponton túl azt kell mondania az EU-nak, hogy elég volt, egyenjogúságon alapuló viszonyt akar, és ha ez nem tetszik, akkor jön a válás, vagyis a kilépés.
