Nem találták a veszélyt Magyarországon

A magyar politikáról tartottak szimpóziumot pénteken Bécsben jobboldali civil szervezetek rendezésében.

A „Magyarország: veszély vagy reneszánsz Európa számára?” című rendezvényen Boros Imre, az első Orbán-kormány Phare-ügyekért felelősminisztere úgy vélekedett, Magyarországnak nincs szüksége készenléti hitelre a Nemzetközi Valutaalaptól. Az IMF, mondta, rendes esetben fizetési nehézségekkel küzdő országoknak ajánl fel ilyen megállapodást. Magyarország fizetési mérlege 2009 óta pozitív, a Nemzeti Bank 37 milliárd eurós devizatartaléka pedig elegendő, a GDP 35 százalékát teszik ki. A magyar gazdaságnak nem pénzre van szüksége, hanem arra, hogy „a piacokon ne érje naponta támadás a forintot” – vélekedett.

A Magyar Nemzet megtudta, három héten belül megszülethet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, miután a kormány lezárta az unióval fennálló vitáját. A lap úgy értesült, hogy hazánk részére 10–15 milliárd eurós hitelkeretet adna a valutaalap két évig.
A kormány pénteken – határidő előtt – átadta az Európai Bizottságnak a két, folyamatban lévő kiemelt kötelezettségszegési eljárás (bírák nyugdíjazása, adatvédelmi hatóság függetlensége) tárgyában, valamint két további, párhuzamosan vizsgált kérdésben (a Magyar Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás függetlensége) készített hivatalos válaszát. Fellegi Tamás a jövő héten informális megbeszéléseket tart az IMF képviselőivel Washingtonban.

Gazdasági érdekeket sért a politikánk?

Jan Mainka, a német nyelvű Budapester Zeitung főszerkesztője a sajtó- és politikai viszonyokról beszélt. Egyebek között kifejtette, a médiatörvényt áttanulmányozva nem talált semmit, ami akadályozná a munkáját. Mainka nagy tapssal fogadott előadásában elutasította Magyarország pellengérre állítását, amelyre példaként említette a német parlament alsóházának vitáját. A nyugati lapoknak a többi közt egyoldalú tájékozódáson alapuló tudósítást rótt fel.

Ugyanakkor úgy vélekedett, kommunikációs hibát követett el a kormány a médiatörvény előkészítésekor, és azzal, hogy a válságadókról az érintett ágazatok „az újságból értesültek”. Az éles bírálatok Mainka szerint legvalószínűbben azzal magyarázhatóak, hogy a kormány gazdaságpolitikája „erőteljesen sért gazdasági érdekeket”.

Ismert, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a médiatörvény kapcsán úgy vélekedett, a törvényről folyó nemzetközi vitában túl kevés a konkrét érv. Kijelentette, Magyarországnak van egyedül írásos véleménye arról, hogy médiatörvénye megfelel az uniós normáknak.

„Szabadság nélkül a művészet nem élhet”

Győriványi Ráth György, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke, az Operaház volt főzeneigazgatója arról beszélt, hogy a kommunizmus időszakában a művészet anyagi lehetőségei nagyon jók voltak, de kommunista pártfunkcionáriusok döntötték el, hogy ki a jó művész és ki kap támogatást. „Szabadság nélkül a művészet nem élhet” – jelentette ki.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a magyar művészeti életben az intézményeket tekintve a rendszerváltás óta is tovább él a szocialista korszak. A kormányváltások alkalmával mindannyiszor a művészeti intézetek vezetőit is leváltották, mondta. A karmester, aki korábban a nyilvánosság előtt került vitába Ókovács Szilveszterrel, az Operaház kormánybiztosával, bírálta a 2011-es intendánsváltás eljárását.

Fel kell lépni a spekuláció ellen

Eva Maria Barki Bécsben élő ügyvédnő, a szimpózium kezdeményezője hozzászólását összefoglalva elmondta az MTI-nek, napjainkban ismét a szuverenitás kérdése áll a középpontban, ahogy 1848-ban is. Hangsúlyozta, egyetért azzal, hogy fel kell lépni a pénzügyi spekuláció ellen, és a munka alapú gazdaságot támogatni. „Már az alkotmány és a médiatörvény előtt támadások érték a kormányt, azután, hogy a választások utáni beszédében Orbán Viktor azt mondta, a kereskedelmi bankokat kell támogatni és a befektetési bankokat nem” – jelentette ki.

A mintegy kétszáz fős, osztrákokból és magyarokból álló hallgatóság részvételével megtartott rendezvényt a Club Pannonia osztrák–magyar civil szervezet, a Bécsi Akadémikus Szövetség nevű konzervatív–keresztény egyesület, az Europa Club ausztriai magyar egyesület és a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom – Pax Romana szervezte. A rendezvényen képviseltette magát a bécsi magyar, a szlovák és a bosznia-hercegovinai nagykövetség.