„Nem túl értelmesek” a Magyarország elleni bűntetőintézkedések

A cseh külügyminiszter szerint különbséget kell tenni jogos aggodalmak és a tisztán ideológiai alapú elítélés között.

Schwarzenberg szerint egyrészt a magyar miniszterelnök „provokált” néhányakat, így nem szabad csodálkoznia a következményeken. Másrészt az európai büntetőintézkedéseket Magyarország ellen „nem tartja éppen értelmesnek”, ahogy a 2000-ben az Osztrák Néppártnak az Osztrák Szabadságpárttal kötött koalíciója miatti diplomáciai „szankciókat” sem tartotta annak.

Differenciáltabb vita kell

„Ha valaki örömmel provokál, nem szabad meglepődnie, ha itt vagy ott ellenállásba ütközik” – folytatta. „Mindenesetre – mondta – differenciáltabban kell folynia a vitának, és különbséget kell tenni a szabadság korlátozását illető jogos aggodalmak… és a tisztán ideológiai alapon való elítélés között”. Magyarország esetében mindkettő előfordul – tette hozzá.

Az ideológiai indíttatásra az alkotmányt említette példaként. Ennek szóhasználata Schwarzenberget kicsit a XIX. századra, kicsit az 1934 és 1938 közötti osztrák államberendezkedésre emlékezteti. „Természetesen ez provokál” – mondta. Schwarzenberg a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését helyes lépésnek tartja. Közép-Európában sok bíró „a kommunizmus korának maradványa”, akik jogfelfogásukat egy bizonyos időszakban alakították ki – vélekedett. Alapjában véve helyes dolog ezt a generációt mihamarabb nyugdíjba küldeni – jelentette ki. Hozzátette: ezt azonban nehéz egy hollandnak vagy egy britnek megmagyarázni.

„Könnyű kiváló viszonyt ápolni”

A kohéziós források kérdésében Csehország „szorosan együttműködik a Visegrádi csoporttal” – mondta. Hozzátette, soha nem volt még a történelemben olyan jó Csehország viszonya Magyarországgal, mint ma. Ennek oka szerinte az, hogy nincsenek közös határok. „Most, hogy nem vagyunk szomszédok, természetesen nagyon könnyű kiváló viszonyt ápolnunk egymással” – fogalmazott.

Az euró válságát a cseh külügyek vezetője szerint elsősorban a politikusoknak az elmúlt harminc évben tanúsított „felelőtlensége” okozta. A miniszter úgy vélekedett, hogy legkorábban 2015-ben vagy 2016-ban lehet Csehország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.