A belgrádi felső bíróságon pénteken folytatódott az eljárás az egykori szerb katonai vezető rehabilitálásáért. A bíróság tanúként meghallgatta Szlobodan Markovics történészt, majd bejelentette, hogy az eljárást május 11-én folytatják.
Markovics kijelentette: a fellelhető dokumentumok szerint „semmi sem bizonyítja, hogy Dragoljub Draza Mihajlovics bármikor és bármilyen módon együttműködött volna a németekkel” a II. világháború folyamán.
Markovics egyébként a II. világháború után ideológiai és egyéb okokból kivégzett szerbiai polgárok titkos tömegsírjainak feltárását végző állami bizottság elnöke.
A történész bemutatott néhány, Nagy-Britannia washingtoni nagykövetségéről származó dokumentumot. Ezek, mint mondta, ugyancsak arról tanúskodnak, hogy „a háború idején Mihajlovics nem működött együtt a megszállókkal Szerbiában”.
Szlobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára a minap úgy nyilatkozott, hogy a 2006 óta tartó per lassan a végéhez közeledik. Szerinte hamarosan „új és figyelemre méltó bizonyítékokat mutatnak be arról, hogy a Komintern hogyan befolyásolta az 1946-ban lefolytatott per menetét, pontosabban hogy a Mihajlovics elleni vádiratot a Jugoszláv Kommunista Párt köreiben fogalmazták meg, és ebben az akkori pártvezetés a szovjet hatóságokkal együttműködött”.
Draza Mihajlovicsot 1946. július 15-én a Tito által vezetett és konszolidálódó új jugoszláv hatalom hazaárulás és háborús bűncselekmények elkövetésének vádjával golyó általi halálra ítélte, és két nappal később a Belgrádhoz tartozó Ada Ciganlija szigetén kivégezték. „Van néhány olyan tanúvallomás – bár ezek hitelességét nem lehet egyértelműen megállapítani –, amelyek szerint néhány hónappal az ítélet végrehajtása után Mihajlovics tetemét kihantolták és a folyóba dobták” – közölte Szlobodan Homan.
Pénteken a belgrádi bíróság épülete előtt többtucatnyian tüntettek Draza Mihajlovics rehabilitálása ellen, Újvidéken pedig Mihajlovics-ellenes plakátok jelentek meg. Az utóbbi megmozdulást az Újvidéki Antifasiszta Akció nevű tömörülés szervezte.
