A Weltwoche címlaptörténete komoly politikai botrányt robbantott ki, három országban is feljelentették, többek között a svájci rasszizmus elleni szabályok megsértéséért, ami bünteti a faji alapú lebecsülést és diszkriminációt. „Tegnap a muzulmánok, ma a romák, ki következik?” – kérdezte egy olvasó a svájci televízióban.
Köppel visszautasította a felvetést, mondván, ők senkit sem diszkriminálnak, pusztán releváns problémákat tárnak fel. Az aktuális címlaptörténet egy súlyos kérdést feszeget. Svájcban jelentősen megnőtt a bevándorló roma közösségek által elkövetett bűncselekmények száma. A bűnöző családok törvénytelenségekre és prostitúcióra kényszerítik gyerekeiket.
A Német Szintik és Romák Központi Tanácsa is feljelentést tett, mert szerintük a címlapkép gyűlöletkeltő módon kriminalizálja a népcsoportot és intézkedéseket követelt a lap németországi terjesztésének leállítása érdekében. Romani Rose, a tanács elnöke szerint a címlap náci módra erősíti a romák elleni rasszista sztereotípiákat.
Köppel azzal válaszolt, aki ilyen hamis, hitelrontó kijelentéseket tesz, azon látszik, hogy nem olvasta a cikket. A lap a svájci bűnüldöző hatóságok által megnevezett problémát igenis differenciáltan ábrázolja. A cikkből egyértelműen kiderül, hogy abban nem egy népcsoportról általában, hanem kifejezetten bűnöző, külföldről érkezett roma családokról van szó. Ezért egyetlen mondattal sem foglalkoznak a Svájcban élő, jól integrált romákkal. Amit a cikk kifejezetten hangsúlyoz: a rasszizmus ott keletkezik, ahol a bevándorlás negatív kísérőjelenségeit tabuként kezelik és elhallgatják – fejtette ki Köppel.
A főszerkesztő elmondta továbbá, a címlapról mindig vitatkoztak a szerkesztőségben, de ebben az esetben a szerkesztőség viszonylag gyorsan egyetértett abban, hogy a népcsoport által elkövetett bűncselekmények súlyos problémát jelentenek. Elsősorban azt találták felháborítónak és kiemelendőnek, hogy gyermekeiket bűnözésre és prostitúcióra késztetik és szabályszerűen kiképzik erre.
Köppel visszautasította, hogy az írás ne lenne tényszerű. A cikk tele van kemény és ellenőrizhető tényekkel és kerüli a bizonyíthatatlan általánosításokat – mondta. A harcias kifejezéseket is a helyzet pontos leírásának tartja a főszerkesztő. Meglátása szerint az olyan megfogalmazások is, mint a „bűnbandák kirajzanak” vagy a „külföldről érkező villámháborút folytatók rabló- és zsákmányoló-hadjáratuk során azonnal Svájcra támadnak” a tények alapos feltárásán nyugvó pontos bemutatását jelentik.
Köppel meglátása szerint az általuk leírt problémáról nem beszélnek nyíltan Svájcban. Amit többek között az is mutat, hogy ennyire túlzó módon reagáltak a higgadt elemzésen alapuló írásra. Egyes esetekről valóban tudósítanak, de az alapos és teljes helyzetelemzés, amit a lap ezzel a cikkel nyújtott, az eddig hiányzott. A gyermekek kihasználását sem dolgozták fel eddig, mert politikailag nem korrekt ezekről a témákról beszélni.
A riporter kijelentette, a legnagyobb felháborodást a cím és a címlapkép kapcsolata okozta. Peter Studer médiajogász, aki egyébként magáról a cikkről pozitív véleménnyel volt, kijelentette: „Ez hallatlan kép”, méghozzá „rasszista vonásokkal”. A főszerkesztő viszont úgy vélte, a dokumentarista képen egy elhanyagolt roma gyerek látható, aki játék pisztollyal az olvasóra céloz. Számára ez a kép megrázó módon jelképezi a kapcsolatot a gyerek, a bűnözés és a szegényes körülmények között. Köppel a képet készítő ügynökség vádaskodásával kapcsolatban elmondta, azért nem svájci cigányt fényképeztek, mert nem az ott élő romákat kívánták bemutatni, hanem a kelet-európai bűnöző családokat.
Köppel szerint itt egy alapvető kérdésről van szó: szabad-e egy újságnak politikailag nem korrekt vagy nemkívánatos valóságról írnia? Állítja, ő azért küzd, hogy ez lehetséges legyen, s nem csak a romákkal és a külföldiek bűnözésével kapcsolatban. A Die Welt főszerkesztőjeként már időben figyelmeztetett az euró hibás konstrukciójára. Már akkor is élesen bírálták ezért. „A problémákat nevén kell nevezni, ezzel megoldhatóvá válhatnak. Ez a demokrácia. Panasszal, hitelrontó vádakkal és megszólalási tilalommal a problémát nem lehet nem létezővé tenni” – tette hozzá.
Die Welt (welt.de)
