A cikk emlékeztet arra, hogy nemhiába átkozta Marx a „nép ópiumaként” a vallást, és voltak az NDK-ban gúny cégtáblái az egyházak. Ezek hosszan tartó következményeként még ma sem terjedt el az istenfélelem Kelet-Németországban. A tanulmány elkészítésekor a kutatók 30, döntően a keresztény kultúrkörbe tartozó országban vizsgálódtak, melynek keretében 1991 óta legalább kétszer rákérdeztek a polgárok vallási meggyőződésére.
A tudományos elemzésből az derül ki, hogy a Fülöp-szigetiek között a legnagyobb (94 százalék), az egykori NDK területén élők között pedig a legalacsonyabb a hívők aránya (13 százalék). A tanulmány szerint a keletnémetek alig 13 százaléka fogalmazott úgy, hogy mindig is hívő volt. 59 százalék nyilatkozta azt, s ezzel is mindenkit maga mögé utasítanak, hogy soha sem hitt Istenben. Az egykor szintén kommunisták által irányított Csehország a maga 20 százalékával szintén a hátsó helyek egyikén tartózkodik. Érdekes, hogy Oroszországban jelentős a hullámzás a korábban vallástalanok és most vallásosak, valamint a korábban hívők és ma már nem hívők körében.
Chilében a megkérdezettek 88 százaléka állította magáról, hogy mindig is hitt Istenben. A protestáns kultúrájú, fejlett országok közül a vizsgálatok alapján egyértelműen az Egyesült Államok számít a maga 81 százalékával kiemelkedően vallásosnak. A muzulmán többségű országokról nincsenek értékelésre alkalmas adatai kutatóknak.
Természeten az Istenhit az idő és országok függvényében című tanulmány jelentős regionális és kulturális különbségeket tárt fel. Általánosan elmondható, hogy az idősebb emberek vallásosabbak, mint a fiatalabbak. A 68 éves emberek közül 43 százalék nevezhető vallásosnak, míg a 27 évesek közül mindössze 23 százalék. „A személyes Istenbe vetett hit a legtöbb országban csökkent” – fogalmazott Tom W. Smith, a tanulmány egyik készítője, a Chicagói Egyetem munkatársa. A csökkenés ugyanakkor viszonylag lassú.
Die Welt (welt.de)
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
