A két napja leszórt sóderakadályok elzárták a három albán falu lakosságát a Leposavicot Kosovska Mitrovicával összekötő országúttól. A koszovói konfliktus előtt mintegy 600 albán élt a szóban forgó három településen, de mára alig 250-en maradtak a többségében szerbek lakta koszovói térségben.
Tavaly nyáron Koszovó északi csücskében, ahol három járásban nagyjából 60 ezer szerb él egy tömbben, komoly villongásokat okozott a szerbek és a NATO-országok által kiállított KFOR-erők között, hogy a koszovói különleges rendőri erők a nemzetközi békefenntartók segédletével megpróbálták átvenni a Szerbiával közös határ két átkelőhelyének ellenőrzését.
Az akció – amely a pristinai kormány első próbálkozása volt, hogy kiterjessze hatalmát Koszovó egész területére – óriási felháborodást váltott ki a szerbek körében. A feldühödött helyiek útakadályokat létesítettek, és az egyik átkelőt, a jarinjeit fel is gyújtották. A két határállomást később a KFOR vonta ellenőrzése alá.
Máig gondot okoz, hogy nincs pontosan kijelölve a határvonal a több mint négy éve függetlenségét kinyilvánító Koszovó és Szerbia között, s hogy a koszovói szerbek elkerülik a hivatalos brnjaki és a jarinjei határátlépő állomásokat, és alternatív utakon járnak át Szerbiába, mert nem hajlandóak alávetni magukat az átkelőkre vezényelt koszovói albán vámosok ellenőrzésének.
Három napja, szerdán Hajredin Kuci koszovói miniszterelnök-helyettes egy tv-műsorban azt mondta, ismét szükség lehet különleges rendőri egységek bevetésére Észak-Koszovóban, ahogy az tavaly nyáron történt.
Előzőleg, kedden a KFOR képviselői tanácskozást kezdtek Zubin Potokban a koszovói szerbek képviselőivel, miután a békefenntartók utasítást kaptak a nápolyi NATO-parancsnokságtól, hogy zárják le az Észak-Koszovóból Szerbiába vezető alternatív útvonalakat.
