Növekvő feszültség Kína és a Fülöp-szigetek között

A két ország őrhajói még mindig arra várnak, hogy a másik fél hagyja el előbb a problémás vizeket.

A Fülöp-szigeteki diplomatának három napon belül ez volt a harmadik találkozása a kínai külügyi vezetőkkel.
Peking a történtek miatt „mély aggodalmát” fejezte ki; s hangsúlyozza, hogy a Fülöp-szigeteki haditengerészet hadihajója fellépett a rossz időjárás miatt a sziget lagúnájába húzódott halászokkal szemben.

Sajtójelentések szerint a kínai halászok nyolc hajója már a múlt hét végén távozott a térségből, de a két országnak a helyszínre vezényelt hadihajói és őrhajói még mindig arra várnak, hogy a másik fél hagyja el előbb a sziget körüli vizeket.

A kínai miniszterhelyettes reményét fejezte ki, hogy Manila azonnal visszahívja hajóit a lagúnából.
Fu Jing válaszul arra, hogy a Fülöp-szigetek az utóbbi időben többször is deklarálta szuverenitását a szóban forgó szigetek felett, közölte, hogy ez ellentétes a történelmi tényekkel és a jogelvekkel.
Fu hangsúlyozta, hogy a Huangyan-sziget Kína területének szerves részét képezi és a Fülöp-szigeteknek semmiféle alapja nincs arra, hogy a magáénak vallja.

A Fülöp-szigetek külügyminisztere, Albert Del Rosario kedden arra kérte Pekinget, hogy egyezzen bele a vita nemzetközi bíróságon történő rendezésébe. Válaszul a kínai külügyi szóvivő arra emlékeztetett, hogy a két ország megállapodott abban, hogy vitájukat kétoldalú tárgyalásokon rendezik.

Liu hangoztatta, hogy a Huangjü-szigetet elsőként Kína fedezte fel és nevezte el, s tette területének részévé; felette joghatósággal rendelkezik. Mint mondta, a sziget és a környező vizei a kínai halászok hagyományos halászterületei már ősidők óta; a térségben több kínai kutatóhajó is járt.

A Fülöp-szigetek 1997-ig nem követelte magának a szigetet – állította a szóvivő –, s Manila többször is kifejezte, hogy az a Fülöp-szigetek területén kívül van. Példaként említette, hogy 1981-es és 1984-es Fülöp-szigeteki térképen az ország területén kívül jelölik.

Az ENSZ tengerjogi egyezménye (UNCLOS) ugyan megengedi, hogy a tengerparttal rendelkező országok a 200 tengeri mérföldön belüli területet kizárólagos gazdasági övezetükké nyilvánítsák, de nem jogosítja fel őket arra, hogy megsértsék más országok szuverenitását – húzta alá a szóvivő.

A Fülöp-szigeteki külügyminisztérium szerdán kiadott közleményében megerősítette, hogy a kérdéses sziklazátony az ország területének része, Luzon tartományhoz tartozik, s a neve Bajo de Masinioc.

A dokumentum leszögezi, hogy a nemzetközi jogban a történelemre hivatkozás nem lehet alapja területszerzésnek. A külügyi tárca ugyanakkor megállapítja, hogy továbbra is a vita diplomáciai, jogi és békés megoldására törekszik.