Újságírói kérdésre válaszolva Rickli kijelentette, neki semmi baja sincs a jól integrált, az országot szerető, Svájcban dolgozó külföldiekkel. Így az egyes németekkel sincs problémája, őt a tömegük zavarja.
Különösen Zürich kantonban tűnnek fel nagy számban, vannak olyan iskolai osztályok, ahol már csak egy svájci diák tanul. Rickli szerint sokkal fontosabb lenne hibásnak tartott kijelentésének számonkérése helyett végre az elrontott bevándorlási politikáról beszélni.
A politikus asszony szerint az éles bírálatok ellenére sokan osztják a németekkel szembeni ellenérzéseit. Rickli szerint a bevándorlás felelős a magas svájci bűnözésért, egyes börtönökben a külföldiek aránya eléri a 70 százalékot. Svájcot egyfajta menekültügyi káosz jellemzi. S problémát jelent a személyek szabad áramlása, mert mindenki, aki az országban dolgozhat, az hozzáfér a szociális szolgáltatásokhoz. 2007 és 2010 között 101 576-tal több német érkezett, mint ahány hazatért.
Rickli interjújában visszautasította azt az újságírói állítást, hogy a gazdasági növekedés miatt szükséges a bevándorlás. Szerinte csak azokat érdemes az országba engedni, akikre valóban szükség van, ugyanis rengetegen csak a szociális hálón kívánnak lógni. Az ország lakosságának 22,8 százaléka bevándorló, ez a szám – eltekintve néhány miniállamétól – Európában a legmagasabb.
Mivel Svájc a leggazdagabb ország a kontinensen, ezért sokan itt próbálják ki a szerencséjüket. Napjainkra azonban az ország már megtelt. Bár csak háromszázalékos a munkanélküliség, de számos polgár írt a képviselőnek aggódó levelet, mert attól tart, hogy a fiatalabb németek miatt elveszíti munkahelyét.
Rickli valószínűsíti, hogy a viszonylag jó gazdasági helyzet nemsokára romlani fog és akkor a munkanélküli külföldiek az országban maradnak. A segélyezettek és a munkanélküliek majd fele, 45,7, illetve 46,3 százaléka külföldi. A svájciak napjainkban azért dolgoznak, hogy a külföldieket finanszírozzák.
Sonntags Blick (blick.ch)
