A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyezte: elnöksége idején az egykori olimpiai vívó és sportfunkcionárius „ellenvetés nélkül” írt alá több mint 360 törvényt, amelyek részben a demokratikus intézmények Orbán által gyakorolt gyengítését szolgálták. Köztük volt a nemzetközileg vitatott, „elnyomó jellegű” médiatörvény – állította a lap, hozzátéve, Orbán ezért igyekezett őt még az egyetemi bizottság plágiumvádjai és a doktori cím megvonása után is kezdetben megtartani hivatalában. Az elmúlt napokban azonban a Fideszben is jelentős ellenállás bontakozott ki Schmitt maradása ellen – írta a FAZ.
A dpa német hírügynökség azt írta, az államfő az utolsó pillanatig harcolt az elnöki tisztség megtartásáért, a Fidesz parlamenti frakciója azonban végül „magára hagyta őt”. „Még támogatója, az egyébként teljhatalmúnak tűnő, jobboldali konzervatív miniszterelnök, Orbán Viktor is vállrándítva tudomására hozta, hogy többet nem tud tenni érte” – olvasható a lapban, amely szerint az egykori olimpiai bajnok magyarázkodásával régóta elszigetelődött. A dpa szerint Schmitt „dicstelen” politikai bukása figyelmeztető jel Orbán Viktor számára: először kellett ugyanis valakit bukni hagynia, akinek egyetlen képessége az volt, hogy fenntartás nélkül szolgálta hatalmi politikai ambícióit.
A Reuters brit hírügynökség azt hangoztatta, Schmitt lemondása nem jelent kockázatot a kormány számára, és gyors távozása előnyös lehet szövetségese, a konzervatív miniszterelnök, Orbán Viktor számára. A hírügynökség ennek kapcsán a Political Capital intézet elemzőjét, Krekó Pétert idézte, aki szerint a lemondással kapcsolatos döntés erősíti a kormány stabilitását, „Schmitt nagy politikai terhet jelentett a kormány és a Fidesz számára”.
Az AFP francia hírügynökség úgy fogalmazott, a lemondással „az ellentmondásos Orbán egy hűséges szövetségese távozott hivatalából”, megjegyezve, Schmitt Pál soha nem élvezett egyöntetű támogatást a Fideszben.
A BBC szerint Schmitt Pál mindaddig kitartott tisztségében, amíg úgy érezte, bírja a Fidesz támogatását. A BBC azt írta, Schmitt Pálra „Fidesz-hű” elnökként emlékeznek majd, nem úgy, mint független gondolkodású elődjére, Sólyom Lászlóra, aki számos törvényt visszaküldött a parlamentnek.
„Példátlan közös frontot eredményezett”
A Financial Times a londoni gazdasági napilap beszámolója szerint Schmitt Pál doktori címének megvonása „példátlan közös frontot” eredményezett, amelynek tagjai – beleértve „a szélsőjobboldali Jobbikot” – lemondásra szólították fel az államfőt.
A The Economist kelet-közép-európai blogrovata – az Eastern Approaches – szerint Schmitt Pál lemondásával véget ért a 2006. őszi zavargások óta tapasztalt „legfigyelemreméltóbb magyarországi politikai dráma”. A tekintélyes gazdasági-politikai hetilap kommentárja szerint nem biztos azonban, hogy Schmitt Pál problémái is véget értek, a volt államfő ugyanis tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, amely már jelezte, betekintést fog kérni a plágiumügy dokumentumaiba, és mérlegeli, szükséges-e lépéseket tennie. A lap szerint Schmitt Pál azzal tehette a legnagyobb közszolgálatot, hogy megmutatta: még Magyarországon is vannak határai annak, hogy a közvélemény mit tűr el a politikusoktól.
A The Wall Street Journal úgy fogalmazott: Schmitt Pál lemondott jórészt ceremoniális posztjáról, miután egy plágiumbotrány során megfosztották doktori címétől, „politikailag kínos helyzetbe hozva szoros szövetségesét, Orbán Viktor miniszterelnököt, akinek vitatott programja elősegítésén dolgozott”. A WSJ szerint „egyelőre nem világos, hogy Orbán az új jelölt kiválasztásakor túlnyúlik-e a Fidesz rendíthetetlenjeinek körén”.
A Der Standardban, a vezető liberális osztrák napilapban Paul Lendvai publicista azt találgatta: „Vajon még kitalálójának, Orbán Viktornak a szándéka szerint való volt-e Schmitt támadó magatartása? Vagy életre kelt a marionettbábu?” Azt írta, a Schmitt körüli „tragikomédia”, „meglepetésszerű, megfizethetetlen ajándék” a gyenge ellenzéknek; az államfő távozásában szerinte a döntő tényező a civil társadalom ereje és az értelmiségiek felháborodása lehetett.
„Gyenge láncszem”
A La Stampa olasz polgári újság szerint a magyar államfő „megszégyenítő vereséget” szenvedett. A tudósítás szerint az államfő annak a hatalmi rendszernek lett a „gyenge láncszeme”, amelynek szálai Orbán Viktor kezében összpontosulnak. A lap megállapította: Schmitt Pálnak igazi sportemberhez méltóan egy adott pillanatban be kellett ismernie vereségét.
A liberális olasz La Repubblica úgy vélte: Schmitt Pál lemondása a „magyar nacionálkonzervatív” hatalom és az autokrata Orbán Viktor számára jelent presztízsveszteséget. Orbán számára azért jelent a lap szerint „megszégyenítő vereséget” az államfő leköszönése, mert a végsőkig óvta és védelmezte Schmitt Pált, miközben a miniszterelnök éppen azon fáradozik, hogy tető alá hozza a nehéz tárgyalásokat az Európai Unióval, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal.
Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió úgy fogalmazott: a Schmitt Pál lemondásához vezető ellentétek Magyarország számára rendkívül kényes pillanatban robbantak ki, hiszen ez Kelet-Európa legeladósodottabb országa, amely eközben megoldani igyekszik elhúzódó vitáját az Európai Unióval.

Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”