A beszélgetésen Robert Badinter, a francia alkotmánytanács korábbi elnöke, Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdaságkutató Intézet elemzője és Schreiber Tamás magyar származású francia újságíró vett részt.
Vitaindítójában Schreiber Tamás szomorúnak nevezte, hogy a rendszerváltást követően éllovas Magyarország a megfelelő reformok hiányában, valamint a valamennyi pártot érintő korrupció, a választási túlígérgetések, majd a világválság következtében hova jutott el fokozatosan egy évtized alatt. A több száz törvénnyel az elmúlt két évben átrendezett politikai berendezkedést a Horthy-rendszer lightos változatának nevezte, amelyben létezik ugyan ellenzék, de tehetetlen, és „képtelen a játékszabályokon változtatni”. A magyar kormánynak az Európai Unióhoz fűződő viszonya kapcsán a „kettős beszéd” és a belföldön használt „háborús nyelvezet” veszélyeire hívta fel a figyelmet. Szerinte a „pszichológiai probléma” feloldása érdekében elengedhetetlen lenne, hogy Budapest és Brüsszel kompromisszumokat keresve párbeszédet folytasson, ne pedig monologizáljanak a felek, mert Magyarország elszigetelődése kontraproduktív lesz.
Aggodalom
Robert Badinter azzal kezdte hozzászólását, hogy Magyarország intézményi és alkotmányos változásait az európai jogásztársadalom jelentős része aggodalommal figyeli. Az európai jogállamiság ugyanis szerinte nem lehet csak szlogen, hanem olyan kiegyensúlyozott intézményrendszerben kell megnyilvánulnia, amely tiszteletben tartja az állampolgárok alapjogait és biztosítja a társadalom demokratikus működését. Az új alaptörvény kapcsán elsősorban a sarkalatos törvények túl magas számára hívta fel a figyelmet, amelyek szerinte a jövőben – kétharmados parlamenti többség hiányában – teljesen leblokkolhatják a törvényhozást, s akár a politikai váltógazdaságot is kiiktathatják. Szerinte ezért a kialakult helyzet önmagában is akadályozhatja a demokratikus folyamatok működését.
Nincs értelme a választásoknak?
A szabad választásoknak – mint megjegyezte – nincs többé értelme, ha a törvényhozókat előre megfosztják attól a lehetőségtől, hogy módosítsák a törvényeket, ami szerinte a demokrácia lényegét érintő kérdés. Megítélése szerint a megváltozott magyarországi intézményrendszer jelenlegi működésében és gyakorlatában rendben van, ugyanakkor „magában hordozza a nem demokratikus működés lehetőségét is”. Példaként említette a bírák nyugdíjazásának kérdését, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési gyakorlatát és jogköreit, valamint az alkotmányban rögzített adósságküszöbből fakadó következményeket, amelyek „számos kérdést vetnek fel”.
Richter Sándor részletesen ismertette a rendszerváltást követő kormányok gazdaságpolitikai irányvonalait. Véleménye szerint a jelenlegi gazdaságpolitika elsősorban bizalmi válságtól szenved, mert az úgynevezett unortodox lépések nem váltották be teljesen a hozzájuk fűzött ígéreteket. A következő hetekben fog eldőlni szerinte, hogy a magyar kormány képes-e meglépni az Európai Bizottság által elvárt deficitcsökkentő lépéseket, és hogy mi lesz a szerinte elengedhetetlen IMF-hitelkerettel, mert „egyelőre senki nem tudja, hogy a magyar kormány és Orbán Viktor tényleg meg akar-e állapodni”.
Magyarázat
A közönség soraiban helyet foglaló Trócsányi László alkotmányjogász, párizsi magyar nagykövet hozzászólásában a magyar kormány európai elkötelezettségét és azt hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét alapértéknek tekinti. Elmondta, hogy a Fidesz kétharmados győzelme az elmúlt húsz évben kialakult morális, gazdasági és bizalmi válsággal magyarázható. Kiemelte, hogy az új alaptörvény értékközpontú, amely nem volt elmondható a korábbi alkotmányról. Martonyi János külügyminisztert idézve elismerte, hogy a törvényhozási folyamat gyors ritmusa miatt születhettek olyan hibák, amelyeket utólag orvosolni kell, és emlékeztetett arra is, hogy a jelenleg érvényben lévő francia alkotmány néhány hónap alatti megalkotása, majd elfogadása 1958-ban a magyarországihoz hasonló vitákat váltott ki.
