A szélsőjobba vagy a válságba bukott bele Sarkozy? + Képriport

A szavazatok teljes feldolgozottsága után a hivatalos eredmények szerint a szocialista François Hollande 51,62 százalékkal nyerte meg a francia elnökválasztást.

A mintegy 46 millió francia állampolgár 81,34 százaléka, 37 millióan adták le szavazatukat vasárnap este 8 óráig.

Több mint 18 millióan szavaztak Hollande-ra, 16,9 millióan pedig Sarkozyre, s 2,1 millióan – tiltakozásul mindkét jelölt ellen – szándékosan üres szavazólapot vagy érvénytelen szavazatot adtak le. Utóbbi szám még soha nem volt ilyen magas az elnökválasztáson.

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg egymillió választópolgár által leadott szavazatok eredménye hétfőre virradóra érkezett meg Párizsba. Az anyaországgal ellentétben ezekben a körzetekben rekordméretű volt a távolmaradás a második fordulóban: 57,8 százalékos, azaz a választóknak csak 42,2 százaléka vonult az urnákhoz.

A hivatalos eredményeket az alkotmánytanács csütörtökön hirdeti ki, az új államfő ünnepélyes beiktatás keretében május 15-én veszi át hivatalát a leköszönő elnöktől.

A német kancellár az új francia elnök, Francois Hollande megválasztását követően is határozottan elutasítja az európai pénzügyi stabilitási paktum újratárgyalását. Mindezt Angela Merkel maga hangsúlyozta hétfői rendkívüli sajtóértekezletén Berlinben. „A paktum nem tárgyalható újra, ez egyszerűen nem megy” – jelentette ki a kancellár, emlékeztetve arra, hogy a költségvetési fegyelem betartását, illetve betartatását előíró pénzügyi paktumhoz márciusban – Nagy-Britannia és Csehország kivételével – valamennyi uniós tagállam a hozzájárulását adta, köztük hazánk is. A kancellár annak kapcsán nyilatkozott, hogy a megválasztott új francia elnök a kampány során többször is kijelentette: arra törekszik, hogy a paktumot tárgyalják újra, illetve egy gazdasági növekedést előirányzó passzussal egészítsék ki. Merkel emlékeztetett arra, hogy uniós keretek között már hosszú ideje pótlólagos növekedési ösztönzőket dolgoztak ki az európai gazdaság számára. A fejlődés csakis a stabil pénzügyek és növekedés által biztosítható – fogalmazott a német kancellár, emlékeztetve arra, hogy ez már hosszú ideje napirenden van az Európai Tanácson, illetve az Európai Unión belül. Éppen ezért az állami költségvetések konszolidálása szükséges előfeltétel – jelentette ki, elutasítva az „óriás” konjunktúraprogramokat. A német kancellár megerősítette, hogy Francois Hollande-dal minél gyorsabban jó munkakapcsolatot kíván kialakítani. Merkel álláspontját már Hollande megválasztása előtt ismertette, és Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter is hasonlóan nyilatkozott.

Német reakciók

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Moi, Président (Én, az elnök) című vezércikkében egyebek mellett kifejtette, hogy Hollande-ról alig gondolta valaki, hogy államfő lesz, amikor egy éve bejelentette, hogy elindul a tisztségért, s a siker felé vezető út csak Dominique Strauss-Kahn szexbotrányával nyílt meg. A lap szerint a megválasztott elnököt nem a magával ragadó ereje, hanem a kitartása, illetve az ellenfél gyengesége segítette hozzá a sikerhez.


A Die Welt című német konzervatív lap A törés helye című vezércikkében azt írta, hogy „éppen elég akadály van a német–francia tandem előtt álló úton ahhoz, hogy bármikor felborulhasson”, ugyanakkor Berlinben nem az új francia elnök miatt kell aggódni, hanem Franciaország állapota miatt.

A Handelsblatt című német üzleti lap Hollande Merkel új európartnere című kommentárja szerint „Franciaország új emberrel próbálkozik. Nem forradalom, ami vasárnap Párizsban végbement. A választás győztese, François Hollande inkább szociáldemokrata, mint szocialista. Németország nem veszíti el legfontosabb partnerét az EU-ban, hiszen Hollande már világossá tette, hogy a német kormánnyal együtt kíván cselekedni.”

Korszakváltás

A Financial Times Deutschland című üzleti lap Egy rivális az Élysée-ben című vezércikke szerint korszakváltás történt, mindenekelőtt Merkel számára, hiszen éppen az történt, amit a német kancellár minden erővel igyekezett elkerülni: Hollande leváltotta Sarkozyt. „Ez igen kellemetlen Merkel számára. Nem annyira azért, mert Hollande veszélyeztetheti az eurómentési művelet sikerét, hanem azért, mert Merkel európai hegemóniáját fenyegeti Hollande követelése, hogy a fiskális paktumot egészítsék ki növekedésösztönző elemekkel.”

A Der Tagesspiegel című német liberális lap Egy másik Európa című kommentárjában kifejtette: „kétségtelen, hogy François Hollande elkötelezett a német–francia együttműködés iránt, éppen úgy, mint valamennyi elődje”.

Nem tört ki a szocializmus

A Berliner Zeitung című baloldali lap Merkel választásai című kommentárjában kifejtette: a kancellár „természetesen nem annyira naiv, hogy azt gondolja, Hollande megválasztásával kitör a szocializmus Franciaországban”, pedig a német kereszténydemokraták a Sarkozynek nyújtott „erőteljes támogatással” éppen azt a látszatot keltették, hogy ettől tartanak.

Brüsszelben így látják

A La Libre Belgique című brüsszeli napilap szerint Franciaországban már az elnökválasztás előtt látni lehetett azokat a tényezőket, amelyek Nicolas Sarkozy kudarcához vezettek. Ezek egyike a nemzetközi gazdasági válság, amely az elmúlt évek szinte minden európai választásának tanúsága szerint arra készteti a szavazókat, hogy aktuális kormányzatuk ellen voksoljanak. További ok Sarkozy irányítási stílusa, amelyet a közvélemény jelentős része soha nem fogadott el. Harmadrészt az elmúlt öt év elnöki mérlegével tíz franciából hat elégedetlennek mondta magát. Sarkozy választási kampányát sokan túlságosan jobbra húzónak találták, és probléma volt az is, hogy a választási kampányban a távozó elnök sok témában nem foglalt el egyértelmű pozíciót, elbizonytalanítva ezzel a szavazókat. A lakosság súlyosan megosztott volt, és figyelmeztető jel a szélsőséges erők térnyerése, amit az első forduló egyértelműen megmutatott.

A neheze még csak most következik François Hollande számára – írta a vasárnapi választásról a Le Soir című, baloldali–liberális irányzatú brüsszeli lap, amely szerint nem lenne ugyan tisztességes azt állítani, hogy Hollande győzelmének motorja a sarkozyzmus öt évének elutasítása volt, de az figyelemre méltó, hogy a megválasztása után mondott első szavai alázatról és nem triumfálásról tanúskodtak.

Nagy-Britanniából nézve

A The Times szerkesztőségi írása szerint Hollande a Sarkozy által támogatott „német megszorítási tervek” helyett növekedést ígér. A megválasztott államfő azt nem mondta meg, hogy e növekedést hogyan akarja elérni, ám a franciaországi választóhelyiségek vasárnap esti zárása után azonnal világossá vált, hogy a franciák ennek ellenére máris őt jutalmazták, mégpedig jelentős előnnyel – áll a tekintélyes konzervatív brit napilap elemzésében.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap azt emeli ki értékelő írásában, hogy Nicolas Sarkozy a tizenegyedik európai vezető, akit a választók a válság kezdete óta „kihajítottak”. A lap szerint azonban a dolog iróniája az, hogy Sarkozy leváltásának nem közvetlenül a válság volt az oka, sőt éppen az euróválságban játszott nemzetközi tűzoltó szerepének hangsúlyozása lehetett volna az egyik eszköze az újraválasztáshoz. A The Guardian inkább abban látja a vereség okát, hogy Sarkozy elkezdett udvarolni a szélsőjobbnak, ám ez a kísérlete kudarcba fulladt.

Olasz vélemény

Hollande győzött, megindult a kihívás Európában címmel a Corriere della Sera konzervatív napilap arról írt, hogy a francia választások az Európai Unió jövőjéről szóltak. A szigorú német politika szövetségeseként Sarkozy megbukott, de Hollande sem az eurószkepticizmust vallja – jegyezte meg a Corriere vezércikke, „rendkívüli idők hétköznapi politikusának” nevezve az új francia elnököt.

Választási sokk – Hollande győzött, vége a nevetésnek, szólt a jobboldali Il Giornale címe, hangoztatva hogy a „veterán szocialista és bürokrata” Hollande-dal a franciák visszatértek a múltba.

Oroszország: mint Napóleon bukása

A Rosszijszkaja Gazeta párizsi tudósítója François Hollande győzelmével kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy komoly politikai kurzusváltást jelent az országban. Az orosz lap tudósítója Sarkozy vereségét teljes összeomlásnak, Birjozinának (Nyírfás) nevezi, és Napóleon vereségéhez hasonlítja. A kifejezés arról az orosz folyócskáról kapta nevét, amelynél Kutuzov katonái 1812-ben Moszkva alatt megsemmisítették Napóleon visszavonuló seregét. Vjacseszlav Prokofjev szerint Nicolas Sarkozy túl későn kezdte meg februárban az elnökválasztási kampányát, akkorra Hollande előnye behozhatatlan volt.

Kínai summa

Pletykák, híres feleség és érzelmekkel átitatott beszédek – summázta Sarkozy öt évének örökségét a kínai Global Times (GT) című napilap hétfői címoldalán. Az újság a franciaországi választásokat a demokrácia kritikájához használta. A nyugati országok vezetői mintha a leköszönő francia elnökhöz hasonlóan egyre inkább a celebek stílusát vennék fel – jegyezte meg a szerző, majd lényegében a nyugati politikusok világos jövőképének hiányát vetette fel, a választások rossz gyakorlatát bírálja.

A lengyelek szerint gyengítheti a NATO-t

A lengyel közszolgálati rádiónak nyilatkozó szakértők szerint Hollande elnöksége esélyt ad a kétsebességű Európai Unió tervének megfékezésére, ugyanakkor Sarkozyvel ellentétben gyengítheti a NATO-t, és ígéretéhez híven akár 2012-ben is kivonhatja a francia katonákat Afganisztánból. Janusz Mrowiec volt franciaországi lengyel nagykövet véleménye szerint a baloldali elnök megválasztása Lengyelországnak kedvez, mert megerősítheti a weimari hármakat, azaz a francia–német–lengyel együttműködést.

A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap hétfői számának nyilatkozó Aleksander Smolar politológus rámutatott, hogy a fiskális szerződés Hollande által beharangozott újratárgyalása jegyében Franciaország a megszorítások elleni tiltakozás jelképe, ami részben akár a pénzügyi szigort követelő Németország elszigeteléséhez is vezethet.

Romániából

A Franciaországban élő Matei Vişniec román drámaíró és publicista szerint Nicolas Sarkozyt nem François Hollande győzte le, hanem a gazdasági válság. A Gândul című, egyik legolvasottabb román portálnak nyilatkozó Vişniec szerint Sarkozy tehetségesebb politikus, mint Hollande, de a jelenlegi gazdasági körülmények nem kedveztek neki.

Szlovákia szövetségest lát

A liberális pozsonyi Sme írásában rámutatott: Hollande személyében olyan szocialista elnököt választott Franciaország, aki meg kívánja változtatni Európa irányultságát. Hozzáteszi: Hollande-nak kevesebb természetes szövetségese lesz Európában, mint elődjének, ugyanakkor a gazdasági fejlődés ösztönzése terén szövetségesre talál Robert Fico szlovák kormányfő személyében.

Hollande megválasztásával a szlovák Hospodárské Noviny gazdasági napilap szerint Franciaország egyértelmű jelzést adott Európának: elég volt a Brüsszelhez és Berlinhez igazodásból, mostantól magukra fognak gondolni.

A csehek forradalomról beszélnek

Európa új francia forradalmat él át, s a legutóbbi választási hétvége azt mutatja, hogy az európai egyesülés ötvenes években született modellje súlyos válságon megy keresztül, és kialakulóban van a kontinens új politikai térképe – vélekedtek hétfőn a vezető cseh napilapok. Bővebben>>>

Szíria üdvözölte Sarkozy vereségét

A kormánypárti szíriai sajtó hétfőn üdvözölte a szíriai elégedetlenségi mozgalmat támogató Nicolas Sarkozy és külügyminisztere, Alain Juppé vereségét. „A Sarkozy–Juppé páros a történelem süllyesztőjében” címmel számolt be a vasárnapi francia elnökválasztásról a kormányhoz közel álló el-Vatan. „Ezek ketten 15 hónapon át azon dolgoztak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül megtalálják a módját Szíria hamis ürügyekkel való lerombolásának” – írta a napilap.