A rakétapajzsról szóló bejelentés azt jelenti, hogy a védelem működik és alapszinten képes rá, hogy megsemmisítse a bejövő rakétákat. A szövetség ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM–3-as elfogórakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó, Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása. A rendszer létrehozása négy fázisból áll majd, teljes hadrendbe állítása 2020 körül várható.
Legalább 45 tüntetőt vett őrizetbe vasárnap a rendőrség Chicagóban a NATO csúcstalálkozója idején – közölte a rendőrség. Garry McCarthy chicagói rendőrfőnök szerint a többezres tüntető tömeg végigment az egész városon, s közel négy kilométeres utat megtéve a nagyszabású diplomáciai rendezvénynek helyt adó konferenciaközpont melletti parkhoz ért. A rendőrség ott távozásra szólította a demonstrálókat, ennek ellenére egyesek közülük megpróbálták áttörni a rendőrkordont.
A rendőrök gumibotokat és úgynevezett hangágyúkat is bevetettek ellenük. Helyszíni jelentések szerint a tömegoszlatás közel két órán át tartott. Négy rendőr megsérült. A hatóságok szerint a tüntetésen mintegy háromezren vettek részt, holott a demonstráció szervezői tízezer emberre számítottak.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára kijelentette: „továbbra is érvényben van” a NATO Oroszországnak szóló meghívása, hogy működjön együtt a rakétavédelem kiépítésében. A főtitkár nem nevezte meg Iránt, de kijelentette, hogy „valós” fenyegetést kell elhárítani.
„A NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell, hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer” – jelentette ki a NATO-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő egyúttal sürgette Macedónia és Montenegró mielőbbi csatlakozását a katonai szövetséghez, rámutatva, hogy a szövetség eddigi bővítései sikertörténetnek bizonyultak, ezért az integrációt folytatni kell.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a NATO-n belül fontos szerepe kell, hogy legyen a regionális együttműködéseknek, így a visegrádi négyek (V4) országai – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – között. Külön felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy találkozót tartanak a NATO akcióihoz legnagyobb mértékben hozzájáruló tagországok.
A NATO-tagállamok a csúcson úgy döntöttek hogy az „okos védelmet” teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. „Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásaikat, prioritásokat tűzünk ki, és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket” – írta Facebook-oldalán a főtitkár. Az „okos védelem” keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá.
A szövetség úgy határozott, hogy növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti az oktatást, és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést.
„A NATO-nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon Szíriában” – jelentette ki a NATO főtitkára.
„Mint ahogy eddig is áldozatokat hoztunk közös biztonságunkért, egységesek vagyunk eltökéltségünkben, hogy véghezvisszük ezt a küldetést” – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a csúcs megnyitóján. Egyúttal figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy „nehéz napok” és további veszteségek várnak még a szövetségre, de megerősítette, hogy a francia erők idei kivonása Afganisztánból nem változtat a szövetség ütemtervén, miszerint harcoló alakulatait 2014 végéig vonja majd ki Afganisztánból. Az országban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik. A harci műveletekben a NATO-erők 2013 második felétől az afgánoknak adják át a vezetést, és túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.
Guido Westerwelle német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Afganisztánban erőket állomásoztató országok „kivonulási versenye” csak a terrorfenyegetést erősíti. Angela Merkel kancellár is kijelentette, hogy Németország „nagyon határozottan” kiáll az „együtt be, együtt ki” elv mellett.
