A rakétapajzsról szóló bejelentés azt jelenti, hogy a védelem működik és alapszinten képes rá, hogy megsemmisítse a bejövő rakétákat. A szövetség ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM–3-as elfogórakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó, Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása. A rendszer létrehozása négy fázisból áll majd, teljes hadrendbe állítása 2020 körül várható.
Legalább 45 tüntetőt vett őrizetbe vasárnap a rendőrség Chicagóban a NATO csúcstalálkozója idején – közölte a rendőrség. Garry McCarthy chicagói rendőrfőnök szerint a többezres tüntető tömeg végigment az egész városon, s közel négy kilométeres utat megtéve a nagyszabású diplomáciai rendezvénynek helyt adó konferenciaközpont melletti parkhoz ért. A rendőrség ott távozásra szólította a demonstrálókat, ennek ellenére egyesek közülük megpróbálták áttörni a rendőrkordont.
A rendőrök gumibotokat és úgynevezett hangágyúkat is bevetettek ellenük. Helyszíni jelentések szerint a tömegoszlatás közel két órán át tartott. Négy rendőr megsérült. A hatóságok szerint a tüntetésen mintegy háromezren vettek részt, holott a demonstráció szervezői tízezer emberre számítottak.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára kijelentette: „továbbra is érvényben van” a NATO Oroszországnak szóló meghívása, hogy működjön együtt a rakétavédelem kiépítésében. A főtitkár nem nevezte meg Iránt, de kijelentette, hogy „valós” fenyegetést kell elhárítani.
„A NATO legfőbb jellemzője továbbra is a kollektív védelem kell, hogy legyen, amelynek egyik fontos eszköze a rakétavédelmi rendszer” – jelentette ki a NATO-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő egyúttal sürgette Macedónia és Montenegró mielőbbi csatlakozását a katonai szövetséghez, rámutatva, hogy a szövetség eddigi bővítései sikertörténetnek bizonyultak, ezért az integrációt folytatni kell.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a NATO-n belül fontos szerepe kell, hogy legyen a regionális együttműködéseknek, így a visegrádi négyek (V4) országai – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – között. Külön felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy találkozót tartanak a NATO akcióihoz legnagyobb mértékben hozzájáruló tagországok.
A NATO-tagállamok a csúcson úgy döntöttek hogy az „okos védelmet” teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. „Ez azt jelenti, hogy közös alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásaikat, prioritásokat tűzünk ki, és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket” – írta Facebook-oldalán a főtitkár. Az „okos védelem” keretében mintegy 20 projektet hagytak jóvá.
A szövetség úgy határozott, hogy növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti az oktatást, és ezekbe a projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést.
„A NATO-nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon Szíriában” – jelentette ki a NATO főtitkára.
„Mint ahogy eddig is áldozatokat hoztunk közös biztonságunkért, egységesek vagyunk eltökéltségünkben, hogy véghezvisszük ezt a küldetést” – jelentette ki Barack Obama amerikai elnök a csúcs megnyitóján. Egyúttal figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy „nehéz napok” és további veszteségek várnak még a szövetségre, de megerősítette, hogy a francia erők idei kivonása Afganisztánból nem változtat a szövetség ütemtervén, miszerint harcoló alakulatait 2014 végéig vonja majd ki Afganisztánból. Az országban jelenleg mintegy 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik. A harci műveletekben a NATO-erők 2013 második felétől az afgánoknak adják át a vezetést, és túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot.
Guido Westerwelle német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Afganisztánban erőket állomásoztató országok „kivonulási versenye” csak a terrorfenyegetést erősíti. Angela Merkel kancellár is kijelentette, hogy Németország „nagyon határozottan” kiáll az „együtt be, együtt ki” elv mellett.
A NATO 2018-ra teljesen kiépíti az európai rakétavédelem kapacitását, és továbbra is arra törekszik, hogy csökkentse függését a nukleáris fegyverektől – jelentette ki egyebek között vasárnap esti sajtótájékoztatóján Ivo Daalder, az Egyesült Államok NATO-nagykövete. A rakétavédelem parancsnokául James Stavridis tengernagyot, az európai szövetséges erők parancsnokát nevezték ki.
A NATO-nak a 2010-es lisszaboni csúcson elhatározottak szellemében a 21. század kihívásainak megfelelően kell új életre kelteni a szövetséget – mondta Daalder. Mint rámutatott, a szövetség ki fogja dolgozni a NATO-erők 2020 elnevezésű koncepcióját, amely azt vázolja majd, hogy milyen irányban kell fejleszteni a szövetség kapacitásait, hogy szembe tudjon nézni a nyolc év múlva várható kihívásokkal is.
Az Egyesült Államoknak az Afganisztánban csapatokat állomásoztató szövetségesei és partnerei részéről vasárnapig mintegy egymilliárd dollárnyi felajánlás érkezett az afgán biztonsági erők 2014 utáni támogatására.
Noha Hamid Karzai afgán elnök az Obamával folytatott vasárnapi tárgyalása után kijelentette, hogy az átmenetet követően „Afganisztán nem lesz többé teher” a nemzetközi közösség számára, amerikai becslés szerint az afgán hadsereg és rendőrség fenntartása évi több mint 4,1 milliárd dollárba fog kerülni.
Ehhez Kabul 500 millió dollárral járul majd hozzá, az amerikai kormány 2,3 milliárd dollár befizetését tervezi, és az afganisztáni koalícióban részt vevő többi országtól pedig 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár. Ausztrália évi 100, Nagy-Britannia 110, Olaszország pedig mintegy 125, Németország pedig 195 dollár befizetését ígérte. Franciaország még az afgán biztonsági erőkről júliusi konferenciáig vár a felajánlással.
Az afgán erőket 2015 végéig 352 ezer főre fogják felduzzasztani, majd később ezt a létszámot takarékosságból a 230 ezer fős, „fenntartható” szintre csökkentik majd.
A csúccsal párhuzamosan Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök vasárnap találkozott Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel, és sürgette, hogy az Egyesült Államok találjon „permanens megoldást” az amerikai dróncsapásokra. Zardari ugyancsak sürgette: Washington tegyen többet annak jóvátétele ügyében, hogy novemberben a NATO egyik légicsapásában 24 katona életét vesztette. Az incidens nyomán Iszlámábád lezárta a szövetség előtt az Afganisztánba vezető szárazföldi utánpótlási útvonalakat, és azok megnyitásáról Chicagóban sem született megállapodás.
A tanácskozással párhuzamosan több ezer tüntető demonstrált a nagyszabású diplomáciai rendezvénynek helyt adó épület, az Egyesült Államok legnagyobb konferencia-központja, a McCormick Place előtt. Anarchista jelképeket viselő tiltakozók és a rendőrök között szórványos összetűzések alakultak ki. A demonstrálók közül többtucatnyit őrizetbe vettek, többen megsérültek.
