Az úgynevezett energiapolitikai fordulat, ahogyan tavaly elkezdték, kudarcra ítéltetett. A megállapodás szerint 2022-ig ki kell kapcsolni minden német erőművet és az áramfelhasználás 35 százalékának, sőt 2050-ig 80 százalékának a megújuló forrásokból kell érkeznie.
Ha a mostani rend szerint menne tovább, akkor Németországnak néhány év múlva azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, hogy nagy mennyiségű behozatalra kényszerül vagy tovább kell üzemeltetnie valamelyik atomerőművét.
A jelenlegi kaotikus viszonyok bírálói ebből a helyzetből a kiutat egy pontos menetrend és egy erre a célra létrehozott energiaminisztérium felállításában látják. Azt azonban ők sem tudták megmondani, hogy egy ilyen tervnek pontosan miből kellene állnia, és hogyan kellene ezt a minisztériumot felállítani ebben a ciklusban.
Az alapvető probléma, hogy világos előírások ellenére most is számos ismeretlennel kell számolni. Például az energiaellátás önkormányzati kézbe történő visszaadását rendkívül bonyolulttá teszi a hálózatkiépítés, az alapellátás és a tárolókapacitások kérdése.
A német vezetékhálózat leterheltsége már most kritikus helyzetbe jutott, amikor a 17 atomerőműből nyolcat kikapcsoltak. A Zöldek parlamenti interpellációjára válaszul a berlini kormány kijelentette, a hideg februárban a helyzet „igen feszült, de kezelhető volt”.
A bizonytalanságot, főként a szélerőművekből fakadókat, csökkentené a hagyományos szén- és gázerőművek masszív kiépítése.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
