Kerülnék az összetűzést

A kínai és a Fülöp-szigeteki védelmi miniszter egyetért abban, hogy a két félnek önmérsékletet kell tanúsítania.

Liang Kuang-lie és Voltaire Gazmin a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) phnompeni, védelmi miniszteri tanácskozásának alkalmából találkozott, s kétoldalú megbeszélésein szorgalmazta a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültség csökkentését.

Lian közölte, hogy Kína nagyon szívesen működik együtt a Fülöp-szigetekkel katonai területen, de ragaszkodik a sziget feletti szuverenitásához. „Bízunk benne, hogy a Fülöp-szigetek védelmi minisztériuma és hadserege szóban és tettekben is nyugodtságot és visszafogottságot tanúsít, a térség békéjének és stabilitásának megőrzésére törekszik” – hangoztatta.

Gazmin közölte, három pontban állapodtak meg: visszafogottság a tettekben és visszafogottság a nyilatkozatokban, hogy ne nőjön a feszültség, továbbá a kommunikációs csatornák megnyitása, amíg békés megoldásra nem jutnak. Mindezzel egy időben a manilai külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a sziget környékén a múlt heti 92-ről 35-re csökkent a kínai hajók száma. Köztük van 6 őrhajó, 12 halászhajó és 17 csónak. Manila két hajót tart a közeli vizeken, hogy adott esetben „érvényesítse szuverenitását” a zátony felett.

A Fülöp-szigeteki külügyminiszter, Albert del Rosario úgy nyilatkozott: a két fél folytatja a konzultációt, és reméli, hogy sikerül békés megoldást találniuk. A délkelet-ázsiai szigetország és Kína között hét hete történt az első összetűzés, amikor a Fülöp-szigetek hadihajójának fegyveres legénysége a vihar elől a sziget lagúnáiba húzódott kínai halászhajókat vizsgált át. A halászok őrizetbe vételét közelben tartózkodó kínai őrhajók megakadályozták, s megkezdődött az elhúzódó heves vita és diplomáciai konfliktus a sziget hovatartozásáról.

Manila az ENSZ 1982-ben született tengerjogi egyezménye (UNCLOS) alapján támaszt követelést, s azt állítja, hogy a partjaitól 200 tengeri mérföldön belüli terület kizárólagos gazdasági övezete. Peking azonban az egyezmény szándékos félremagyarázásának tekinti ezt a hivatkozást, mondván, hogy Manila ily módon nem szerezhet területet, nem sértheti meg más országok szuverenitását. Az állítja, hogy dokumentumokkal képes bizonyítani a sziget Kínához tartozását, s hozzáteszi, hogy a szigetet a Fülöp-szigetek 1997-ig maga is egyértelműen országa területén kívülinek tüntette fel a térképein.

Az ASEAN-tagországok közül több is vitában áll a Dél-kínai-tengeri szigetek és a körülöttük lévő vizek hovatartozását illetően Kínával, s jelentések szerint a phnompeni „informális” találkozó is a tengeri területeket érintő viták rendezését szolgálta.