Kinek mennyi segély jár?

A Die Welt internetes kiadásában Stefan von Borstel és Miriam Hollstein Az unióból érkező külföldieknek jár a német szociális támogatás című cikkében tudósít a Baloldali Párt interpellációjára adott, a kérdezőt is meglepő válaszról.

2012. 05. 05. 17:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A valamely unós tagállamból érkező külföldiek ugyan nem igényelhetik a munkanélküli segélyt, de jár nekik a szociális támogatás. Ráadásul az európai jog azt is lehetővé teszi, hogy a munkakereső a szülőhazájában megszerzett hat havi munkanélküli segélyjogosultságot Németországban vegye igénybe. Ez derül ki a munkaügyi minisztériumnak a Bundestag szociális bizottságának adott válaszából.

A berlini kormány decemberben bejelentette a fenntartásait az Európai Szociális Ellátási Megállapodással (EFA) szemben, hogy megakadályozza, hogy a többi 17 aláíró tagállamból érkezők az első három hónapban igényt tarthassanak a szociális alapellátásra. „Mi támogatjuk, a szakemberek bevándorlását, de az ellátások igénylőit nem” – érvelt akkor a minisztérium.

A segélyt azok a rászorulók kaphatják meg, akik nem keresőképesek. Aki dolgozni tud, az ún. Hartz IV támogatásban részesül. Katja Kipping, a Baloldali Párt bizottsági elnöke a lapnak kijelentette: „A kormány is elismerte, hogy a nem német munkakeresők ugyan nem tarthatnak igényt a Hartz IV-es támogatásra, de vélhetően a szociális segélyre igen.” Ebben Kipping szerint az a pikáns, hogy az ún. Hartz támogatásokat a szövetségi állam fizeti, míg a szociális segélyért az önkormányzatok a felelősek. „A koalíció az elszigetelődési politikájának következményeit az önkormányzatokra hárítja” – állította.

Az EFA megállapodásban az Európa Tanács összesen 18 állama kötelezettséget vállalt, hogy egymás polgárainak alapellátását kölcsönösen vállalja. Ehhez a körhöz tartozik Görögország, Portugália és Spanyolország, ahol igen magas a munkanélküliség. Más ország is élt a fenntartás bejelentésével, a berlini kormány szerint így tett Norvégia, Nagy-Britannia és Törökország. A fenntartás bejelentése ellen az ellenzék élesen tiltakozott. Az unióból munkát vállalni érkező bevándorlók tekintetében a berlini kormány visszaesik az 1953 előtti szociálpolitika szintjére – panaszolta az SPD.

A minisztérium a bizottságnak küldött válaszában azzal érvelt, Európában konszenzus van arról, hogy a tagállamoknak joguk van megakadályozni a beáramlást a szociális rendszerbe. Arról a tárca nem tudott tájékoztatni, hogy pontosan hányan vették igénybe az EFA alapján a szociális ellátásokat, így azt sem tudják, hogy hányan érkeztek a magas munkanélküliséggel rendelkező dél-európai országokból.

Die Welt (welt.de)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.