A hétvégén Hannelore Kraftot másodszor is miniszterelnökké választották, közel negyvenszázalékos eredménnyel. Párttársai közül Sigmar Gabriel SPD-elnök, Frank-Walter Steinmeier frakcióvezető és Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter sohasem nyert ilyen komoly választást. Mindhármukra érvényes, hogy nem éppen ők rendelkeznek a legjobb kancellárjelölti feltételekkel. Hatalmas szerencséjük, hogy Hannelore Kraft nem kacérkodik az indulás gondolatával. Ezért gyűltek össze egy tanulmány bemutatása miatt, melynek címe: „Kiút a válságból – Növekedés és foglalkoztatottság Európában”.
Címszavak a tanulmányból: azonnali program az ifjúság munkanélkülisége ellen, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése, a bankok felelősségének kiépítése, az európai strukturális alapok újraszabályozása, hogy több forrás jusson az emberfőkre a mezőgazdaság helyett.
Mindhárman azt bizonygatják, hogyan oldanák meg az euró- és az adósságválságot, ha kancellárrá választanák őket. Ennek a tanulmánynak egyetlen problémája van, hogy nagyjából ugyanarra tesznek javaslatot, amit a kancellár egy ideje javasol. Gabriel azzal számol, hogy Merkel előbb vagy utóbb legalább részben átveszi az SDP vezetői embereinek növekedési elképzeléseit.
Steinmeiert egyre inkább idegesíti, hogy Merkel másoknak olyan tanácsokat osztogat, melyek egyszerűen nem felelnek meg a saját tapasztalatoknak. Németország az 1999–2000-es válságot és a Lehmann Bank csődjét nem kizárólag spórolással élte túl, hanem befektetésekkel. Steinbrück szerint a válság veszélyt jelent a demokráciára is, a kormány jelenlegi válságkezelése azonban nem felel meg a kihívásoknak.
Süddeutsche Zeitung (suddeutsche.de)
