Mi lesz az atomerőművek után?

A Die Welt internetes kiadásában Robin Alexander Merkel kancellár az áramcsapdában című cikkében elemzi az atomerőművek kikapcsolásának lassan mind nyilvánvalóbbá váló nehézségeit.

2012. 05. 03. 15:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A neokonzervatív német napilap emlékeztet rá: szűk két éve tárgyalt Angela Merkel az áramkonszernek vezetőivel az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról. Akkor az illetékes miniszterek – Norbert Röttgen (CDU, környezetvédelem ) és Rainer Brüderle (FDP, gazdaság) – addig vitatkoztak, amíg Merkel magához vonta az eljárást, és a futamidő meghosszabbításról a miniszterei nélkül döntött. Sok azonban ezekből a tervekből nem maradt – írja a cikk szerzője.

A fukusimai reaktortragédia után Merkel mindent sutba dobott és átesett a ló túlsó oldalára. Most Németországnak nem lassabban, hanem gyorsabban kell elhagynia az atomenergiát, mint azt korábban tervezték. Az ambiciózus terv fő baja, hogy a kormány megígérte az atomerőművek fokozatos kikapcsolását, de eddig még senkit sem talált, aki új erőműveket építene, hogy szállítsa a kieső áramot.

Bár Merkel megígérte, hogy a fogyasztóknak nem kell kilowattóránként 3,5 centnél nagyobb drágulásra felkészülni, a szakértők kételkednek eme ígéret betarthatóságában. A fő gond, hogy a szélerőművek és a napkollektorok csak adott időjárás esetén szállítanak energiát, ugyanakkor előnyt élveznek a hálózaton. Ez azonban a gáz- és szénerőműveket az atomerőművek helyettesítőjeként drágává és megkerülhetetlenné teszi.

Egyetlen megoldásnak a szubvenció tűnik. Ezt követeli a baloldali ellenzék és az ipar. Winfried Kretschmann, Baden-Württemberg zöldpárti miniszterelnöke szerdán Merkelnek írt levelében kifejtette, az árampiac a mai formájában nem alkalmas arra, hogy az energiafordulat kihívásainak megfeleljen. De kereszténydemokrata politikusok sem hiszik, hogy pusztán a piac képes lenne szabályozni az energiaszektort.

Egy újabb energia-csúcstalálkozót terveznek, ezúttal a tartományi kormányfők bevonásával, a vasárnapi schleswig-holsteini és a május 13-i észak-rajna–vesztfáliai választások után. Merkel, úgy tűnik, felismerte, hogy a hirtelen energiapolitikai fordulat ugyan megállította a Zöldek felemelkedését, politikai értelemben azonban igen kockázatos.

Merkel a közelmúltban megjegyezte, el tud képzelni egy régóta követelt energiaügyi minisztériumot az atomerőművek kikapcsolása után. Most erre nem lát lehetőséget, szerinte a lépés meghaladná a kormánykoalíció teherbíró képességét.

Az atomerőművek bezárásának támogatói és haszonélvezői számára az átalakítás még mindig nagyon lassú. Néhány nappal a tartományi választások előtt a televízióknak szánt show-val egyetlen méter magasfeszültségű vezeték sem épül, egyetlen régi épületet sem szigetelnek le, nyilatkozta Cem Özdemir, a Zöldek elnöke. Hasonló hangot ütött meg az SPD: a kancellári hivatalba meghirdetett egyeztetés nem energia-csúcstalálkozó, hanem egy rossz vicc, vélte Hubertus Heil helyettes frakcióvezető.

Die Welt (welt.de)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.