Nem bírják a görögöket

Az euróövezet adósságválsága közepette Németország a legtiszteletreméltóbb, Görögország pedig a legkevésbé tisztelt nemzet az Európai Unióban.

A nyolc uniós tagállamban végzett felmérés szerint a megkérdezettek Németország vezetőit tisztelik a leginkább, őket tekintik a legkevésbé korruptnak, és a német társadalmat tekintik a legdolgosabb nemzetnek. Görögország ezzel szemben kíméletlen bírálatban részesült, a görögök ráadásul a német vezetés legkeményebb kritikusai. A megkérdezett hellének 60 százaléka mindemellett a legszorgalmasabb európai nemzetnek tartja magát.

A felmérés rávilágított a Brüsszelben egyre nagyobb aggodalmat keltő észak–dél irányú megosztottságra. Egyetlen északi tagállam sincs jó véleménnyel a görögökről, jóllehet Nagy-Britannia, Franciaország és Németország még mindig pozitívan tekint az olaszokra és a spanyolokra. Görögországban tapasztalható a legerősebb Berlin-ellenesség, a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott kedvezőtlenül a német vezetésről.

A kutatás arra is rámutatott, hogy 2009 óta romlott a gazdasági integráció megítélése; Csehországban a megkérdezettek 22, Olaszországban 20, Spanyolországban pedig 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy az európai egyesülés gyengítette a nemzetgazdaságot. Egyedül a németek körében emelkedett azok aránya, akik szerint az integráció „gazdasági áldást”, az EU-tagság pedig pozitívumokat eredményezett.

A válaszadók mindössze 37 százaléka vélte úgy, hogy az euró bevezetése jó dolog volt, míg a valutaövezeten kívüli országok állampolgárai – például a britek 73 százaléka – meglehetősen örülnek, hogy megtarthatták nemzeti valutájukat.

A megkérdezettek az egységes Európa jelképeit ugyanakkor továbbra is támogatják: a felmérésben részt vevő eurózóna-tagállamok polgárai – például a görögök 71, a franciák 69 és a németek 66 százaléka – meg szeretnék tartani a közös valutát ahelyett, hogy visszatérnének nemzeti fizetőeszközeikhez.

Az európaiak megosztottak annak eldöntésében, hogy ki tehető felelőssé gazdasági bajaikért. A görögök (87 százalék), az olaszok (84 százalék), a lengyelek (90 százalék) és a csehek (91 százalék) például saját kormányaikat hibáztatják, ám a franciák (74 százalék) és a spanyolok (78 százalék) a bankokat és egyéb pénzügyi intézeteket okolják. Németországban és Nagy-Britanniában a gondokért a kormányokat és a bankokat egyaránt hibáztatják – derült ki a szóban forgó kutatásból.

A közvélemény-kutatást Németországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Csehországban, valamint az Egyesült Államok bevonásával készítették, március 17. és április 16. között mintegy 8 ezer ember megkérdezésével.