A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lapban portré jelent meg Áder Jánosról Horgony címmel. Reinhard Olt ebben kifejtette: Orbán és a Fidesz Áder személyében „kettős tehetséget” emelt az államfői posztra, hiszen a megválasztott köztársasági elnök kiemelkedő jogász és az ország egyik vezető politikusa, „aki meghatározó erővel működött közre az 1989 után létrejött Magyarország kialakításában”. Áder továbbá az első államfő, „aki (párt)politikus” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a baloldali ellenzék ugyan nem volt hajlandó részt venni az államfőválasztásban, a szélsőjobb pedig Áder ellen szavazott, de az ellenzéknek így is el kell ismerni, hogy Áder „elődjével ellentétben, nemcsak aláírni, hanem írni is tud törvényeket”.
A német konzervatív Die Welt a honlapján közölt írásában kiemelte, hogy Áder Orbán bizalmasának számít.
A baloldali Berliner Zeitung Rossz elnök Magyarországnak címmel kommentárt közölt Áder megválasztásáról. Frank Herold szerint „Orbán elszalasztotta az esélyt, hogy olyan személyiséget tegyen meg államfőnek, akit az egész ország tisztel”. Áder nem az az ember, aki „hidat alkothat a megosztott, olykor gyűlölettel teli magyarországi légkörben. (…) Nem Magyarország, hanem Orbán elnöke.”
A Spiegel Online a kormány első két évéről közölt elemzésében foglalkozott Áder megválasztásával. Az Orbán szomorú félidős mérlege című írásban Keno Verseck kifejtette: egy politikai földcsuszamlás a hatalmat Orbán kezébe juttatta, aki a kétharmados többséggel „ügyesen bebetonozta pozícióját”, kormányának félidei mérlege azonban „komor”, hiszen „a nemzet mélyen megosztott, és pénzügyileg a csőd szélén áll, külpolitikailag pedig elszigetelt”.
Áder János a köztársasági elnök
Mint az MNO beszámolt róla, több mint kétharmados többséggel választotta köztársasági elnöknek Áder Jánost szerdán az Országgyűlés. A Brüsszelből visszatérő európai parlamenti képviselő 2017-ig költözhet be a Sándor-palotába. Orbán Viktor szerint Áder megválasztásával a parlament a legjobb döntést hozta most, hogy az alaptörvény „bejáratása, stabilizálása” a feladat. A miniszterelnök megismételte korábbi nyilatkozatát, és horgonyembernek nevezte az államfővé választott politikust. Orbán közölte: „Minden ember olyan teljesítményt nyújt, amilyen ember. Mi jól ismerjük a köztársasági elnököt, tiszteljük, nagyra tartjuk, egy horgonyember.”
Korábban a Fidesz–KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké Ádert, aki mellett nem volt más jelölt, ugyanis az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlását. Ádert Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz–KDNP-frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Ádert olyan horgonyszemélyiségnek tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.
Az ARD német közszolgálati műsorszóró társaság Nyugodtabb vizekre evez Magyarország Áderrel? címmel közölt beszámolót. Andreas Meyr-Feist kiemelte, hogy Áder „mindig hű követője maradt Orbánnak”, és államfőként ugyan megnehezítheti a hatalmas kormányfő életét, de inkább arra lehet számítani, „ügyel majd, hogy érvényesüljön Orbán politikája”.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap internetes változatának közép- és kelet-európai rovata tudósításban számolt be Áder János köztársasági elnökké választásáról. Áder parlamenti beszédéből első helyen azt a kijelentést emelte ki: a demokrácia vitákon alapul, amelyek „lehetnek élesek (…), de sohasem hiányozhat belőlük egymás tisztelete”.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap internetes kiadásában megállapította, hogy a parlament a várakozásnak megfelelően választotta köztársasági elnökké Áder Jánost, akit Orbán Viktor híveként jellemez a liberális–konzervatív napilap. A szerző rámutatott, hogy Áder az első hivatásos politikus az államfői poszton 1989 óta. A lap beszámolt többek között arról, hogy megválasztását kizárólag a Fidesz és a KDNP szavazatainak köszönheti, a baloldali és a liberális ellenzék nem vett részt a szavazáson. „Ezzel egy »Fidesz-pártkatona« – a Fidesz kétharmados többsége miatt csaknem automatikus – megválasztása ellen tiltakoztak” – írta a lap. Miután nem volt ellenjelölt, a választás nem volt meglepetés, azonban „egyáltalán nem volt magától értetődő”, mert az elmúlt években Áder viszonya Orbánnal állítólag inkább feszült volt. Megválasztása utáni első beszédében Áder nacionalista hangvételt ütött meg – írta a NZZ. Áder Jánosnak azok a szavai, miszerint tanulni kell a kudarcokból, a lap szerint a kormányfő „vitatott törvényhozási intézkedéseire” utalhattak.
Áder János székfoglaló beszédét méltatta a kormánnyal egyébként kritikus hangvételű bukaresti Új Magyar Szó. Székedi Ferenc cikkíró szerint Áder jól felépített, minden árnyalatra és minden hangsúlyra figyelő beszédében azt üzente a politikusoknak, hogy vége a bábkorszaknak a budapesti Sándor-palotában. „Olyan önálló személyiség kezdi meg ötéves tevékenységét Magyarország élén, aki belföldön és külföldön is képes újra helyreállítani az államelnöki hivatal két esztendő alatt alaposan megtépázott tekintélyét” – vélte a szerző, aki fontos jelzésnek tekinti, hogy Áder nem tagadta meg Magyarország elmúlt két évtizedét, nem a Fidesz kétharmados győzelmétől kezdte az új időszámítást, hanem 1989-től. „A határon túli magyarság csak azt kívánhatja: székfoglaló beszéde szellemében a pártpolitikusból előléptetett új elnök legyen az, amire Magyarországnak valóban szüksége van. Államférfi” – zárja írását a szerző.
A pozsonyi Hospodárské Noviny napilap szerint Áder a megválasztását követően „nyilvánvalóvá tette, hogy az ő részéről a szlovákok nem is gondolhatnak a kölcsönös kapcsolatok javítását célzó igyekezetre”. A lap ezt Áder beszédének a határon túl élő magyarokra vonatkozó részére hivatkozva állítja. A Hospodárské Noviny szerint a megválasztott elnök ezzel „beteljesítette azokat a félelmeket, hogy politikájának egyik fő témáját a szomszédos országok politikájába való beavatkozás alkotja majd”.
