Akár pár hét múlva kiugorhatnak a görögök?

„Görögországnak el kell hagynia az euróövezetet, és el is fogja hagyni” – mondta a BBC-nek Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász.

Drasztikusan csökkenne az életszínvonal, megugrana az infláció és a munkanélküliség, ha Görögország kilépne az euróövezetből – figyelmeztetett szerdán Görögország legnagyobb bankja három héttel az újból tartandó parlamenti választások előtt.

Ahogy azt megírtuk, vasárnap a Görögországot támogató nemzetközi hitelprogramhoz kapcsolódó reformokra szánt idő meghosszabbítását javasolta az Európai Parlament elnöke. Martin Schulz hangsúlyozta: rendkívül veszélyes lenne, ha az Athén és a nemzetközi hitelezők között nagy nehézségek árán létrejött megegyezést felrúgná a görög fél.

Ismert, a Sziriza párt elnöke elítélte Christine Lagarde azzal kapcsolatos kijelentését, hogy a gazdasági válságtól szenvedő görögöknek mindenekelőtt az adók befizetésével kellene segíteniük önmagukon.

Krugman a BBC televízió HardTalk című – Nagy-Britanniában péntek hajnalban sugárzott – politikai interjúműsorában kijelentette: Görögország euróövezeti távozásának „nincs alternatívája”. Arra a kérdésre, hogy szerinte ez mikor történhet meg, azt mondta, hogy „akár pár héten belül”, ha a következő görög választásokon a megszorító program folytatását elvető, radikális baloldali Sziriza párt végez az első helyen. Krugman szerint lehetséges a görög eurótagság megszűnése akkor is, ha az euróövezeti jegybank (EKB) „egy bizonyos ponton úgy dönt”, hogy nem ad több euróhitelt a görög bankoknak „a folyamatos betétesi bankroham finanszírozására”.

Az amerikai közgazdasági szaktekintély Argentínát hozta fel példaként arra, hogy mi történhet Görögországban az euróövezeti távozás után. Krugman felidézte, hogy a dollárparitáson megállapított, kötött argentin valutaárfolyam-rendszer 2001 végén összeomlott, és a peso hatalmas mértékben leértékelődött. Argentínának „volt egyetlen rettenetes éve”, amelynek során az ország jelentős részben törlesztésképtelenné vált dolláradósságai után, ezután azonban az argentin gazdaság „nagyon erős” növekedésnek indult.

Krugman szerint valószínűleg Görögország is hasonló pályát járna be, jóllehet, ebben egyelőre senki nem lehet bizonyos. A lényeg azonban az, hogy Görögország mostani pályája semmiféle kilábalási esélyt nem kínál belátható időtávlatban; jelenleg 50 százalékos a fiatalok körében a munkanélküliség és a hazai össztermék (GDP) 150 százaléka az államadósság-ráta, és ez a helyzet „örökre” konzerválódhat – fejtegette a BBC-műsorban az amerikai közgazdász.

Az EU-ban sem lenne maradásuk?

Nagy londoni elemző- és befektetési házak szintén jelentős eséllyel számolnak Görögország euróövezeti tagságának megszűnésével, de több citybeli elemző szerint ebben az esetben Görögországnak az EU-ban sem lenne maradása.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – legutóbbi globális prognózisa szerint ha Görögország a nemrégiben végrehajtott adósságátrendezés ellenére szabályozatlan körülmények közepette törlesztésképtelenné válik és kiesik az euróövezetből, akkor a „belátható jövőben” nem tud visszatérni a nemzetközi adósságpiacra, és valószínűleg tőkekorlátozásokat – ezek érvényesítésére pedig határellenőrzést – kellene bevezetnie.

Ráadásul az EU-szerződésekben nincs olyan opció, amely lehetővé tenné a távozást az euróövezetből, így az euró elhagyásának egyetlen legális módja az lenne, hogy az ország azonnal távozik az EU-ból is. Görögország ugyan megtalálhatja a módját e jogi akadály megkerülésének, ám a tőkekorlátozások bevezetése és az ezzel valószínűleg együtt járó határellenőrzés mindenképpen az egységes uniós piaci szabályok súlyos megsértését jelentené – hangsúlyozták az EIU londoni elemzői.

Az Elefterosz Tiposz című lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a takarékosságpárti konzervatív Új Demokrácia (ND) – az előző, május 6-i voksolás győztese – népszerűségi mutatója jelenleg 26,5 százalékon áll. Görögországban a választók 24,2 százaléka szavazna a baloldali Szirizára, amely elutasítja az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott pénzügyi támogatás feltételeként szabott takarékossági intézkedéseket. Hasonló eredményeket mutatott négy, még csütörtökön közzétett közvélemény-kutatás.

A görög választási rendszerben a parlamenti választások első helyezettje automatikusan kap plusz 50 mandátumot, ezért bármelyik politikai erő nyer, akár csak minimális előnnyel is, ez megnöveli az esélyét arra, hogy kormányt tudjon alakítani.

Az Európai Bizottság szerdán azt közölte, hogy a Görögországnak hitelező „trojka” – az EU, az IMF és az Európai Központi Bank – legközelebbi helyszíni szemléjének dátuma a június 17-i választások eredményétől függ. Az EU bizottsága figyelmeztette Athént, hogy további reformintézkedéseket kell hoznia a nemzetközi hitelezési program folytatásának érdekében, s a további pénzügyi segély feltétele, hogy az ország adósságcsökkentési ígéreteit betartó kormány alakuljon a választások után.

Az MNO cikkét a görög csőd várható magyarországi hatásáról itt olvashatja.