Horrorforgatókönyv: mi lesz Magyarországgal?

Milyen hatással lehet egy görög államcsőd Magyarországra? Több forgatókönyv is elképzelhető.

Nyilván valamilyen hatása lenne a magyar gazdaságra a görög csődnek, de nagy kérdés, hogy az milyen formában zajlik majd le – hangsúlyozta lapunknak Heim Péter közgazdász. Úgy látja, ha rendezetlen körülmények között történne, az mindenkire negatív hatást gyakorolna, míg egy rendezett csőd nem okozna drasztikus hatásokat. A szakértő a rendezett csőd kapcsán elmondta, hogy ez azt jelentené, hogy a nagy európai országok megegyeznének az adósságok leírásáról, valamint egy helyi euró leértékelése révén tartanák mederben az eseményeket.

Heim szerint nem a liberális piacgazdaság modellje bukott meg, mivel Görögország esetében arról van szó, hogy az állam jóval többet fogyasztott, mint amennyit termelt, a külső egyensúly elszállt, a költségvetés hiánya folyamatosan 10 százalék fölött volt. Ez nem egy liberális gazdaság volt, hanem egy szocialista gazdasági modell, „Görögország a szocializmus csődje” – fejtette ki az elemző.

Más kérdés

Olaszország esetében nem számítok csődre, mivel a költségvetés a német után a legjobb állapotban van Európában – vélekedett Heim. Természetesen van egy jelentős adósságállománya, de óriási belső tartalékokkal rendelkezik, nagyok a lakossági megtakarítások – tette hozzá. Spanyolország egy másik kérdés, mivel nagyon nagy a munkanélküliség, óriási problémákkal küzd a bankrendszer, amit legalább 100-150 milliárd euróval fel kellene tőkésíteni, de erre nincsenek belső források – mutatott rá a makroelemző. Az ő esetükben nem olyan veszélyes a versenyképességi probléma, mivel a spanyoloknál az idén 2 százalékos fizetésimérleg-hiány várható, míg a görögöknél 6 százalék – vélekedett Heim.

A Policy Agenda szerint lényegében két forgatókönyvre szűkíthetők le az elkövetkező két hónap eseményei. A „horrorforgatókönyv” szerint a június 17-i görög választásokon megint patthelyzet alakul ki, vagy azok az erők kapnak kormányzó többséget, amelyek ellenzik az EU-val kötött korábbi pénzügyi stabilitási megállapodást. Ez pedig egyértelműen a görög államcsőd kezdetét jelentheti.

Nem lehet halogatni

Ebben a helyzetben azonnal megnő Magyarország iránt is a bizalmatlanság, amely megjelenik a forintárfolyam romlásában. A kezdeti sokkot tompíthatja, hogy a június 22-i ülésén az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei vélhetően jóváhagyják a magyar konvergenciaprogramot, és ezzel feloldják a kohéziós források zárolását, és közelségbe kerül a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is, valamint megkezdődhetnek az EU/IMF-fel a hiteltárgyalások – áll az elemzésben.

Amennyiben ez nem lesz elegendő a befektetői bizalom stabilizálására, akkor Magyarország elemi érdeke lesz a nemzetközi szervezetekkel egy szinte azonnali megállapodás megkötése, és ezzel egy pénzügyi védőháló biztosítása a gazdaság számára – véli az elemzőintézet. Éppen ezért ez esetben nem látják annak lehetőségét, hogy bármilyen belpolitikai ok miatt tovább halogassa a hitelszerződés aláírását a kabinet. Ezt a forgatókönyvet támasztja alá, hogy a miniszterelnök jelezte, akár július végéig is üléseznie kell a parlamentnek, hogy azonnali válaszokat adhasson a görög válságból adódó helyzetre.

Őszig lehet idő

A második, úgynevezett „stabilitás” forgatókönyvben azzal számol a Policy Agenda, hogy a görög parlamentben végül azok a pártok szereznek többséget, amelyek elfogadják a válság megoldására eddig kidolgozott megállapodásokat, intézkedéseket. Ezáltal folytatódhat az a politika, amely biztosítja a görög gazdaság talpon maradását, és ennek hatására nem lesz olyan bizalmi vákuum a pénzpiacokon, amely Magyarországot súlyosan negatívan érintené.

Ebben az esetben a június 22-i pénzügyminiszterek tanácsa által adott támogatást követően, egy nyugodtabb légkörben tárgyalhat a magyar kormány az EU/IMF küldöttségével, és akár ősz elejéig is lesz idő a megállapodásra – zárul az elemzés.