A Szíriáért Akciócsoport, vagyis a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, valamint Törökország, Irak, Kuvait és Katar külügyminiszterei, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton tanácskozik a svájci városban, hogy megvitassa az Annan által kidolgozott, a szíriai nemzeti egységkormány létrehozását célzó új javaslat végrehajtását, és megállapodjon a politikai átmenet alapelveiről.
„Ha minden résztvevő kész cselekedni, akkor meg tudjuk fékezni az erőszakhullámot, és el tudunk indulni a béke útján. Eljött az ideje annak, hogy mindenki, akinek van befolyása a felekre, aki felelősséget visel a békéért és a nemzetközi biztonságért, tegyen a békéért” – mondta Annan a Le Temps című svájci napilapban megjelent interjúban.
Annan, az ENSZ és az Arab Liga szíriai különmegbízottja péntekre előkészítő tárgyalást hívott össze a külügyminisztériumok magas rangú képviselőinek részvételével. Oroszország ellenvetései miatt azonban a szakértőknek nem sikerült megállapodniuk a tanácskozás záródokumentumában. „Nyugati partnereinek maguk akarják meghatározni a politikai folyamat eredményét, noha ez a szíriaiak dolga, nekik kell erről dönteni” – mondta a tanácskozás után Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután pénteken Szentpéterváron tárgyalt amerikai kollégájával, Hillary Clintonnal, még arról beszélt, nagyon jó esély van arra, hogy a genfi Szíria-konferencia résztvevői közös nevezőre jussanak a politikai rendezés kérdésében. Ugyanakkor ő is hangsúlyozta: senkinek nincs joga ahhoz, hogy a szíriaiak helyett meghatározza a politikai átmenet eredményét, mert az visszaütne.
Egy tervezet szerint Annan „egyértelmű és visszafordíthatatlan” szakaszokra osztaná a demokratikus átmenet folyamatát, amelynek egyik részeleme a nemzeti egységkormány felállítása. Ebből a kormányból kizárná Annan mindazokat, akiknek a jelenléte árthat az átmenet hitelességének, és veszélyt jelent a megbékélésre, illetve a stabilitásra. Ez a kitétel kimondatlanul ugyan, de Bassár el-Aszad elnökre vonatkozhat, amit Oroszország nem hajlandó elfogadni.
A jelentés szerint továbbra sem tisztázott, hogy ki állt a májusi húlai vérengzés mögött, amelynek több mint száz halálos áldozata volt. A dokumentum ennek kapcsán ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a kormányerők valószínűleg több gyilkosságért is felelősek. A tanács jelentésében egyidejűleg felhívta a figyelmet arra is, hogy több helyi beszámoló a fegyveres lázadó csoportok által végrehajtott gyilkosságokról tesz említést. Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. Bővebben>>>
