Erre utal a Velencei Bizottság állásfoglalása, valamint az Európa Tanács főtitkárával és az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd is – fejtette ki Prőhle Gergely.
A magyarországi szimbolikus politizálás terén vannak dolgok, amelyek feltűnést keltenek külföldön, talán a szóhasználat terén is, a másik oldalon azonban, a fősodorbeli politikát tekintve – az EU elnökséget is beleértve – egyértelműen a konszolidáció irányába mutatnak a fejlemények – jelentette ki a helyettes államtitkár.
Orbán Viktor és Áder János közelmúltbeli látogatása is egyértelmű jel volt, hogy azok az aggodalmak, amelyek néhány hónapja még nagyon intenzíven foglalkoztatták a nemzetközi sajtót, nem bizonyosodtak be – mondta. Kiemelte emellett, hogy a Velencei Bizottság elismerően foglalt állást a magyar kisebbségi törvényről. Elmondta még, egyértelmű kötelezettséget lát arra, hogy a hiánycélt mindenképpen teljesíteni kell, és hogy megállapodás szülessen a Nemzetközi Valutaalappal.
Kérdésre válaszolva a politikus kijelentette, nincs olyan stratégia a kormány részéről, hogy a Jobbiknak időnként engedményeket tegyen, hogy kifogja a szelet a vitorlájából. Meg kell akadályozni, hogy az emberek „leszakadjanak” a szélsőjobboldal felé, fogalmazott. „Ez nem jelenti azt, hogy azt mondanánk, élesszétek újra a Horthy-kultuszt, és mi behunyjuk a szemünket” – tette hozzá. Egyúttal úgy vélekedett, sok súlyos kérdést a szőnyeg alá söpörtek az elmúlt húsz–harminc évben. Horthy esetében meg kell vizsgálni, hogy helyes volt-e minden, amit a kommunizmus alatt közvetítettek róla, volt-e „Horthy-fasizmus” vagy lehetséges-e árnyaltabb képet közvetíteni – mondta.
Visszautasította az állítást, hogy a kormány nem határolódik el a szélsőséges megnyilvánulásoktól, kiemelve: Orbán Viktor és Áder János is egyértelműen fellépett az antiszemitizmus ellen.
Együttműködésről és kétoldalú kérdésekről tárgyalt Prőhle
A közép-európai regionális együttműködésről és kétoldalú kérdésekről is folytatott egyeztetéseket hétfőn a bécsi külügyminisztériumban Prőhle Gergely.
A tárgyalásokon a magyar külpolitika egyik legfontosabb jövő évi súlypontja, a Közép-európai Év volt napirenden – mondta el a helyettes államtitkár az MTI-nek. A kétoldalú kapcsolatokat érintő zsebszerződések kérdésében hangsúlyozta, a kormány csak jogszerű fellépést tart elképzelhetőnek.
A politikus emlékeztetett, hogy 2013-ban Magyarország egyszerre tölti be a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) és a Visegrádi Együttműködés soros elnöki tisztét is. „A 2014-es elnökséget Ausztria adja a KEK-ben, így fontos, hogy kezdettől fogva együttműködjünk” – tette hozzá.
A regionális együttműködésben gazdasági téren a közlekedésfejlesztés lehet az egyik kapcsolódási pont Ausztria és Magyarország között – fejtette ki az MTI kérdésére. A külpolitika terén kitértek többek között a nyugat-balkáni országcsoportra. Kulturális területen az osztrák–magyar együttműködés egyik témája, hogy 2014-ben lesz az első világháború kitörésének századik évfordulója.
A helyettes államtitkár közölte, tárgyalópartnerei fontosnak nevezték, hogy a közelmúltban két magas szintű magyar politikai látogatás is zajlott Bécsben. Az osztrák–magyar kétoldalú kérdések között szó volt a befektetések fejlesztéséről. „Nyilvánvaló érdekünk, hogy kiszámítható és megbízható befektetői környezetet teremtsünk” – mondta Prőhle.
Zsebszerződések és az osztrák–magyar kapcsolatok
Kitértek az úgynevezett zsebszerződések ügyére is. „A kormány csak olyan megoldást tart elképzelhetőnek, amely a magyar gazdák érdekeit szolgálja és egyben megfelel az európai uniós jognak is” – szögezte le a külföldiek jogtalan földtulajdon-szerzése elleni, leginkább osztrák gazdákat érintő fellépést illetően a helyettes államtitkár.
Prőhle Gergely délután előadást tartott az osztrák–magyar kapcsolatok fejlesztését pártoló Club Pannonia meghívására a magyar diplomácia súlypontjairól. Ebben kitért az EU-n belüli külpolitikában és különösen az osztrák–magyar kapcsolatokban követett irányokra, valamint a KEK-re mint a magyar–osztrák együttműködés egyik mozgásterére.
Bírál a Velencei Bizottság – ez történt eddig
Az Európa Tanács valószínűleg a parlamenti közgyűlés októberi ülésszakán hozhat döntést arról, induljon-e monitoringeljárás Magyarország ellen egyes kifogásolt jogszabályok miatt.
A magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott márciusi álláspontjában a Velencei Bizottság annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.
Ismert, 2012 januárjában az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, ezek egyike a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozással kapcsolatos.
A nemrég ismét módosított médiatörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland még május 15-én azt mondta, a magyar fél által tervbe vett módosítások „többé-kevésbé” választ adnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályokra.
Az Alkotmánybíróság decemberi határozatának megfelelően május 11-én a közigazgatási és igazságügyi miniszter beterjesztette a médiaszabályozás módosítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek. Ennek értelmében módosulnak az informátor védelmére vonatkozó rendelkezések, és új fejezet születik a média- és hírközlési biztosra vonatkozóan.
Navracsics Tibor miniszter még április végén a hazánkkal kapcsolatos aggályokról úgy vélekedett, egy olyan nagy intézményi átalakítás, mint a magyar, tálcán kínálta a lehetőséget a vitákra, azonban úgy tűnik, a Magyarországgal szembeni vádak elporlanak, és csak technikai jellegű kérdések maradnak.
