A 33 éves Breivik tavaly júliusban Oslóban és a norvég főváros közelében fekvő Utøya szigetén 77 személyt gyilkolt meg. A gyilkosságokkal a multikulturalizmus, illetve a külföldiek bevándorlása ellen akart tiltakozni – indokolta tettét.
Egyértelműen elmebeteg
A több hónapja tartó perben azt vizsgálják, hogy Breivik beszámítható volt-e a bűncselekmények elkövetésének idején, a szakértők megosztottak a kérdésben. Egyik csoportjuk egyértelműen elmebetegnek (paranoid skizofrénnek) nyilvánította a férfit, egy másik szakértői csoport viszont nagyon is egészséges elmeállapotúnak minősítette a vádlottat, inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonította bűncselekményét. Az öttagú bíróság így további szakértők meghallgatására kényszerül, hogy ítélkezhessen. Eirik Johannessen pszichológus hétfői tanúvallomásában meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy Breivik egyáltalán nem elmebeteg, borzalmas tettét szerinte nem lehet betegséggel magyarázni, hanem csakis szélsőséges politikai nézeteivel. Ideológiai nézeteit ismerve – mondta a szakértő – ezt az embert nem lehet holmi terápiával vagy gyógyszerekkel meggyógyítani.
Nincs bizonyíték
Egy másik orvosszakértő, Ulrik Frederik Malt, az Oslói Egyetem professzora pénteken tett tanúvallomásában maga is úgy látta: nincs arra utaló bizonyíték, hogy Breivik paranoid skizofréniában szenvedne, szerinte az ő esetében Asperger- és Tourette-szindrómáról van szó. Az előbbi neurobiológiai fejlődési zavar, az autizmus enyhébb formája, amely már gyermekkorban elkezd kifejlődni, utóbbi pedig olyan idegrendszeri betegség, amelyre ismétlődő akaratlan mozgások, gyakran helyzethez nem illő szavak, káromkodások hangos, akaratlan kimondása jellemző. Ő is inkább Breivik személyiségének torzulásaira – a depresszióra való hajlamra, a mások iránti közömbösségre – hívta fel a figyelmet.
Korábban felmerült, hogy Breiviket akkor is börtönben tartanák fogva, ha elmebetegnek nyilvánítják. Ezt úgy képzelték el, hogy az Oslo melletti Ila börtönt kibővítik egy „pszichiátriai szárnnyal”, mert a hatóságok úgy ítélték meg, hogy egy elmegyógyintézet sem elég biztonságos Breivik ott-tartózkodása szempontjából. A tömeggyilkos vitatta a korábbi igazságügyi szakértő elmeorvosok véleményét, akik szerint büntetőjogilag nem beszámítható, és ragaszkodott ahhoz, hogy börtönben töltse le büntetését.
