Sem a szlovén, sem a horvát, sem a bosnyák elnök nem vesz részt Szerbia új államfőjének, Tomislav Nikolićnak június 11-én esedékes hivatali beiktatásán – írja az MTI. Hivatalosan egyikük sem indokolta távolmaradását, ám tény, hogy Szlovéniát leszámítva mind Bosznia-Hercegovina, mind Horvátország véres polgárháborúban vívta ki szabadságát és önrendelkezését a szerb agresszorokkal szemben a közelmúltban. Nikolić részvétele ezekben az összecsapásokban és a délszláv háború két emblematikus színteréről, Vukovárról és Srebrenicáról immár államfőként tett kijelentései azonban rávilágíthatnak arra, hogy miért maradhat távol a ceremóniáról Szerbia nyugati és délnyugati szomszédainak államfője.
Kivégzés, kínzások után
1991-ben a szerb-horvát határ mellett fekvő Vukovárt hónapokig ostromolta a jugoszláv néphadsereg, elfoglalása után pedig a szerb csetnikek kifosztották a várost, ártatlan civileket gyilkoltak halomra, kórház alagsorában élő embereket evakuálás címén buszokra szállították, majd a pár kilométerre lévő Ovčara faluba vitték, ahol hosszas kínzások után mindannyiukat lelőtték és közös tömegsírba dobták. Csak ezen a hadszíntéren 7500 horvát katona veszítette életét, a város a horvátok szemében a hősiesség szimbóluma lett: a háború végén Franjo Tudjman akkori horvát elnök első útja ide vezetett, hogy lerója a kegyeletét a védők előtt. Nikolić májusban azonban úgy nyilatkozott: „Vukovár szerb város, ahová nem szükséges visszatérniük az elmenekült horvátoknak”. A kijelentést komoly felháborodás követte, az elnök kabinetje pedig közleményben igyekezte cáfolni, hogy Nikolić ilyet nem mondott, azonban a Frankfurter Allgemeine Zeitung interjút készítő újságírója bemutatta az ominózus hangfelvételt, amely alapján egyértelműen kiderül: így hangzott el a mondat. Alighanem ez a hazug állítás járult hozzá ahhoz, hogy Ivo Josipovic horvát államfő miért nem lesz ott a beiktatáson.
Népirtás
Srebrenica Vukovár mellett azért válhatott a szomszédságunkban dúló öldöklés szimbolikus helyszínévé, mert itt bizonyosodott be a Nyugat és az egész világ számára is, hogy a második világháborút követően Európában újra etnikai tisztogatásokat vittek, vihettek végbe. 1995-ben itt szabályos népirtás történt: a boszniai szerb hadsereg a Skorpió nevű csetnikegylettel együtt kivégezett több ezer muszlim férfit és fiút. A különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságokról megrázó videók is készültek, ezeken látszik, hogy a holttesteket halálraítéltek sorstársaikkal pakoltatták el a szerb martalócok. Sok kivégzett ma is tömegsírokban nyugszik, az azonosításuk gyakorlatilag azóta folyik. Mindezekről Nikolić úgy beszélt: Srebrenicában nem történt népirtás, csak súlyos hibák. A szerb elnök kijelentette azt is, hogy ő nem látogat majd a város melletti erdőbe, ahol a vérengzések zajlottak. Érve az volt, hogy elődje, Boris Tadić már megtette ezt, majd visszakérdezett: „miért kéne ugyanígy eljárnia minden egyes elnöknek? Bakir Izetbegovic jelenlegi bosnyák elnök szerint ez a nyilatkozat „korántsem az együttműködést és a bizalom helyreállítását segíti, hanem éppen ellenkezőleg, újabb félreértések és feszültségek forrása lesz a térségben”.