„Megvan a parlamenti többségem ahhoz, hogy egy olyan kormányt alakítsak, amely tartós lesz, és biztosítja a stabilitást és a reményt” – közölte Szamarasz, miután Karolosz Papuliasz államfő beiktatta hivatalába. „Isten segítségével mindent meg fogunk tenni, hogy kivezessük az országot a válságból. Holnap arra fogom kérni a kormányt, hogy keményen dolgozzon, és kézzelfogható reményt adjon a görög népnek” – mondta az új kormányfő. Papuliasz sok sikert kívánt Szamarasznak, de arra is figyelmeztette, hogy „az előtte álló problémák számosak és súlyosak”.
A hárompárti koalíciós megállapodással létrejött új kormány összetételét szerdán este vagy legkésőbb csütörtökön délelőtt teszik majd közzé. A kabinetben az ND mellett a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) és a Demokratikus Baloldal (Dimar) vesz részt. A három párt összesen 179 hellyel rendelkezik a 300 fős parlamentben. Az Új Demokrácia 129, a Paszok 33, a Dimar pedig 17 mandátumot szerzett a vasárnapi választásokon.
A baloldal technokratákat küld
Az Új Demokrácia tisztségviselőinek szerdai tájékoztatása szerint az új kormányba várhatóan csak a konzervatív párt delegál majd pártpolitikusokat. A két baloldali párt néhány technokratát küld majd a kabinetbe, amelyet a parlamentben támogatni fognak.
A pénzügyminiszteri posztot egy ND-tisztviselő állítása szerint Vasziliosz Rapanosz jegybankelnök foglalhatja majd el. Evangelosz Venizelosz, a Paszok elnöke szerdán úgy nyilatkozott, hogy a csütörtöki eurócsúcson Jeórjiosz Zaniasz ideiglenes pénzügyminiszter fogja képviselni az országot. További személyi döntésekről még nem tudni.
Módosítanák a hitel feltételeit
A Paszok és a Dimar vezetői szerint az új kabinet legsürgetőbb feladata az lesz, hogy újratárgyalja a Görögországnak nyújtott nemzetközi hitelcsomag folyósításának feltételeit az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ennek szükségességét hétfőn Szamarasz is elismerte.
A héten EU-s tisztviselők, Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke, illetve az IMF legbefolyásosabb tagja és az Egyesült Államok is szükségesnek nevezte a hitelfeltételek részleges módosítását, hogy enyhítsék az öt éve recesszióban lévő és a húsz százalékot meghaladó munkanélküliséggel küzdő Görögország gazdasági válságát. Németország ugyanakkor továbbra is elzárkózik a korábban aláírt megszorítási program lazításától.
A jelenlegi feltételek szerint a 130 milliárd eurós pénzügyi segítségért cserébe Görögországnak 2014-ig 11,5 milliárd euróval (GDP-je öt százalékával) kell visszafognia kiadásait, azonban Athén a május 5-i sikertelen választások után kialakult belpolitikai káosz következtében már most számos ponton elmaradt vállalásaitól.
Jön az első nagy csata
Várhatóan a feltételek újratárgyalása lesz a csütörtöki eurócsúcs fő témája, amely találkozó Venizelosz szerdai kijelentése szerint „az első nagy csata lesz a hitelmegállapodás revízióját és egy olyan keretrendszer kialakítását illetően, amely biztosíthatja számunkra a fejlődést és a görög társadalomnak súlyos gondot okozó munkanélküliség letörését”.
Ezzel párhuzamosan Alexis Ciprasz, a választásokon 27 százalékkal második helyen végzett Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) elnöke kedden azt mondta, hogy az ND és a Paszok „elhasznált politikai erők”, az új kormány meg fog bukni, s pártja előbb-utóbb hatalomra jut. Ciprasz szerint csak a Sziriza lenne képes az ország számára szükséges mély reformok véghezvitelére.
