Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke azt kérte az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőitől, hogy csütörtökön kezdett kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon ne a hosszú távú stratégiai kérdések megvitatására szánjanak sok időt, hanem hozzák meg azokat a sürgető döntéseket, amelyeket az eurózóna mostani pénzügyi problémái megkövetelnek. A német szociáldemokrata politikus szerint „Európa sorskérdése”, hogy sikerül-e meggyőző választ találni az adósságválságra, illetve hogy elő lehet-e segíteni a gazdasági növekedést.
Az EU-csúcstalálkozók hagyományosan azzal kezdődnek, hogy az EP elnöke találkozik a tagállamok csúcsvezetőivel, és kifejti előttük a parlament uralkodó álláspontját a napirenden levő kérdésekben. Schulz ezen a találkozón „tiszteletre méltó szándéknak” nevezte, hogy Herman Van Rompuy, az állam-, illetve kormányfői testület – az úgynevezett Európai Tanács – elnöke a közös jövőre, például a bankunióra, a fiskális unióra, illetve a politikai unióra vonatkozó víziók felvázolását javasolta a résztvevőknek.
Schulz ugyanakkor úgy véli: az elkövetkező hat-tizenkét hónapban minden olyan lehetséges intézkedést meg kell hozni, amely ösztönzi a növekedést, a munkalehetőségek bővüléséhez járul hozzá, kivezet a hitelcsapdából és igazságot teremt az adóügyekben. Az EP elnöke külön kiemelte annak szükségességét, hogy enyhítsék az Olaszországra, illetve Spanyolországra nehezedő „kamatnyomást”. Hangsúlyozottan kérte azt is, hogy a válság elleni küzdelemben tartsák tiszteletben az Európai Parlament jogosítványait. Szóvá tette, hogy e téren egyre több döntést hoznak meg a „parlamentmentes zónában”.
Szavakban erősek
A csúcstalálkozó résztvevői kísérletet tesznek a kiteljesedett gazdasági és pénzügyi unió (EMU) megteremtéséhez vezető út felvázolására, hogy az eddigieknél is határozottabb jelzést adjanak a piacoknak: van uniós program a válság leküzdésére és újabbak megelőzésére. A találkozón Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli, aki az Európai Néppárt vezetőinek az EU-csúcs előtti egyeztetésére érkezve azt mondta újságíróknak: Magyarország nem várhat saját növekedési programjának elindításával az uniós döntésekre. Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában – mondta, de úgy látja, hogy „az eltökéltség ez iránt szavakban erős, tettekben azonban még gyenge”.
Jön az új szlogen: „növekedési csomag”
Az első munkanapon a gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatás bővítése a fő téma. Angela Merkel, a legnagyobb uniós nemzetgazdaság, Németország kancellárja közvetlenül a csúcstalálkozó kezdete előtt a munkanélküliség visszaszorítását célzó intézkedéseket jelentett be.
Brüsszeli források csütörtöki közlése szerint még legalább egy évig Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök maradhat az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának, az úgynevezett Eurócsoportnak az elnöke. A témában várhatóan az európai uniós közös pénzt sajátként használó 17 EU-tagország állam- és kormányfői hoznak döntést pénteken, a teljes EU-csúcsértekezlet után tartandó különtalálkozójukon. Juncker már három – egyenként két és fél éves – mandátumot töltött a fontos poszton, 2005 óta áll az akkor létrehozott Eurócsoport élén. A luxemburgi miniszterelnök korábban jelezte, hogy újabb mandátumot már nem kíván vállalni, de a jelek szerint a tagországok nem tudtak megállapodni utódlásáról. A posztra a legesélyesebb jelöltnek Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert tartják, de az ő támogatása sem egyöntetű. Juncker megbízatása mindazonáltal most várhatóan csak egy évre szól majd.
Előzetes várakozások szerint a csúcson 120–130 milliárd eurós növekedési csomagról határoznak. Ezzel kívánják kiegészíteni a költségvetési fegyelem megszigorítására és az eladósodás mérséklésére irányuló korábbi intézkedéseket. A találkozó részvevői várhatóan megvitatnak olyan kezdeményezéseket, mint például az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelése, közös beruházási projektkötvények kibocsátása vagy a fel nem használt uniós források átcsoportosítása.
Rompuy víziója: bankunió, euróövezeti „pénzügyminisztérium” és eurókötvény
A találkozó aligha megkerülhető témájának ígérkezik az egyes szakértők szerint halasztást nem tűrő teendő: Spanyolország, valamint Olaszország pénzügyi megsegítésének ügye, mivel a két ország hitelből finanszírozását a piacok egyre kockázatosabbnak tartják, és ennélfogva egyre inkább megkérik az árát.
A csúcs – Herman Van Rompuy, az uniós tagállami vezetők testületének elnöke reményei szerint – elvezethet egy olyan vízió elfogadásához, amely tartalmazza a gazdasági integráció további lépéseit, elsősorban az euróövezet stabilitásának növelése érdekében. A javaslatok közé tartozik a közös betétgaranciával és euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság – euróövezeti „pénzügyminisztérium” – létrehozása, amely a tagországok költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérésének érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz – egyik lehetőségként – közös eurókötvények kibocsátása is.
Egy konkrétum biztos lesz
Hogy az elvi nyilatkozatokon túlmenően milyen konkrét, kézzelfogható döntések születnek ezen a csúcstalálkozón, egyedül a bővítési politika tekintetében mondható meg előre teljes bizonyossággal. A tagországok európai kérdésekkel foglalkozó tárcavezetői között kedden Luxemburgban egyetértés született arról, hogy Montenegró megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Az állam-, illetve kormányfők ezt most hivatalosan is meg fogják erősíteni, és így az előreláthatólag több évig tartó tárgyalások már pénteken megkezdődhetnek a kicsiny nyugat-balkáni országgal.
---- Németország továbbra is ellenzi az eurókötvényt ----
Berlin hajthatatlan az euróövezeti közös kötvény ügyében
A német kormány hajthatatlanul elutasítja az euróövezeti közös kötvény koncepcióját a jelenlegi formájában – derül ki a csütörtökön megkezdődött csúcs kapcsán elhangzott nyilatkozatokból, amelyek szerint a német kormány egy folyamat betetőzéseként, és nem a kezdeteként képzeli el a közös pénzt használó országok államadósságának közössé tételét.
A német vezetés arra számít, hogy a kétnapos uniós csúcstalálkozó a szó szoros értelmében sorsdöntőnek bizonyul, mert konkrét döntés ugyan kevés lesz, de kialakítanak majd egy munkatervet arra vonatkozóan, hogy miként folytatódjon az integráció elmélyítését célzó lépések megtervezése. Ez egyértelmű jelzés a piacok számára, azt üzeni, hogy az uniós tagországok az egyre szorosabb együttműködés irányába mozdulnak el – mondta a német kormányzat egy magas rangú tisztviselője. Hozzátette: konkrét döntések elsősorban a 130 milliárd eurós növekedési csomag és a bankrendszer felügyeletének ügyében várható, vita pedig az euróövezeti közös kötvény és az ahhoz hasonló koncepciók körül lehet.
Közös felelősség kölcsönös ellenőrzés nélkül
Berlin féloldalasnak tartja a Herman Van Rompuy vezetésével a csúcsra készített jelentésnek azt a részét, amelyben az euróövezetben felhalmozott államadósság törlesztéséről van szó, mert túlságosan hangsúlyozza a közös felelősségvállalást, és elhanyagolja a kölcsönös ellenőrzés kérdését. Németország számára ezért továbbra sem elfogadható a közös euróövezeti kötvényre, kincstárjegyre és az államadósság-törlesztő alapra vonatkozó elképzelés – fejtette ki a tisztségviselő.
Az eddigi nyilatkozatok alapján a német kormány fő problémája az, hogy az euróövezetben a tagországi államkötvények helyére lépő közös kötvény ügyét pártolók nem látják be, hogy a közösségi elemet csak a nemzetállami szuverenitás csökkentésével lehet erősíteni. A jelenleg tárgyalt koncepció alapján például a szlovén adófizetők pénzét is felhasználnák a belga állam tartozásának törlesztésére, de arra nincs megoldás, hogy Szlovénia milyen módon nem szólhatna bele abba, hogy Belgium miként használja fel a közös kötvény révén szerzett forrást. Arra sincs válasz, hogy mi a teendő, ha a szlovén parlament esetleg úgy gondolná, hogy Belgiumnak nem is a közös kötvényből kellene fedezni egy bizonyos kiadást, hanem adóemelésből vagy privatizációból, vagy akár nem is kellene az adott célra pénzt költeni.
A német kabinet szerint az államadósság törlesztésére csak akkor lehet közösen garanciát vállalni, ha előbb kiépül a kölcsönös ellenőrzés társadalmilag elfogadott – demokratikusan legitimált, vagyis például népszavazáson megerősített – rendszere. Berlin szerint a kézenfekvő megoldás a költségvetés feletti ellenőrzés áthelyezése lenne a nemzetállami szintről Brüsszelbe. Máskülönben a közös kötvény nem az együttes és egyetemleges felelősség, hanem az intézményesített felelőtlenség kifejeződése volna.
A piacok sem lelkesednek az ötletért
„Aki lehetőséget kap arra, hogy mások kontójára pénzt költsön el, az meg is teszi. Ön is, én is. Ezt jól tudják a pénzügyi piacok. Ezért nem lelkesednek az euróövezeti közös kötvény gondolatáért” – indokolta a német álláspontot Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a napokban egy interjúban.
A kormányt a berlini vezetéssel általában igen kritikus sajtó nagy része is támogatja. A Handelsblatt című üzleti lap csütörtöki számának címoldalán például az áll, hogy „Nein! No! Non!”, az öles betűkkel szedett szalagcím alatt közölt kommentárban Gabor Steingart főszerkesztő egyebek között kifejtette, hogy a kancellár joggal utasítja el a Van Rompuy-féle tervet, mert „Európának a nekigyürkőzés kultúrájára van szüksége, nem pedig az élősködés filozófiájára”.
