A dokumentumok tartalmazzák azt a halálos ítéletet is, amelyet a kassai népbíróság hozott Csatáryval szemben és amely hiányzik a kassai állami archívumban őrzött perdokumentációból. Ivan Petransky, az ÚPN felügyelőtanácsának elnöke a birtokukban lévő dokumentumok bemutatásakor elmondta: a dokumentumköteg az elfogatóparancs és a Csatáry ellen tett vallomások mellett a 11 oldalas ítéletet is tartalmazza. Ebből kitűnik, hogy Csatáry Lászlót 1948. június 8-án egynapos perben „fasiszta megszállás és kollaboráció” bűntettében találta bűnösnek és ítélte halálra a bíróság.
Túltett a parancsokon
Andrej Podolec, a Nemzeti Emlékezet Intézete kutatási részlegének igazgatója szerint a népbíróságok ebben az időben nagyrészt „politikai bűncselekményekkel” foglalkoztak. „Ugyanakkor Csatáry László esetében a bíróság kizárólag a vádlott antihumánus tetteivel foglalkozott, vagyis azzal, hogy megvalósította-e a lakosság faji, vallási és meggyőződés alapján történő üldözését” – tette hozzá Podolec. Hozzáfűzte: a népbíróság a tanúvallomásokon alapuló megállapítása szerint Csatáry tetteinek elkövetése során túltett a parancsokon, és amit tett, azt „különösen elítélendő módon tette”. Rámutatott: a kassai gyűjtőtáborból, ahol Csatáry csendőrtisztként tevékenykedett, 1944 májusa és júniusa folyamán legalább 11 839 személyt szállítottak különböző táborokba, nagy részüket Auschwitzba.
Az ÚPN birtokában lévő perdokumentáció többek között a Csatáry ellen tett vallomások jegyzőkönyveit is tartalmazza. Ezek egyikében Hoffman Zoltán – aki időnként élelmiszert szállított a kassai gyűjtőtáborba – olyan „szadistaként” jellemezte Csatáryt, aki több alkalommal nem engedte átadni az általa hozott élelmiszert a tábor lakóinak. „A transzportokba betegeket is besorolt, állítólag a német hivatalok akarata ellenére is” – idézett Podolec a perdokumentumban található vallomásokból. A per egy másik tanúja, Fridrich Alexander azt vallotta Csatáryról: a volt csendőrtiszt megfenyegette, hogy lelövi, amikor meg akarta akadályozni, hogy betegeket is a transzportba soroljanak. Fridrich vallomása szerint tiltakozására Csatáry azt válaszolta: „Dögöljenek meg a vagonokban!”
Merényletkísérlet
A perdokumentumok szerint 1944 novemberében Csatáry ellen merényletet kísérelt meg az egyik transzportba besorolt nő fia, Zsurovszky Zoltán. A merényletet meghiúsították, Zsurovszkyt pedig később Németországba transzportálták.
Házi őrizet
A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást Csatáry ellen háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt, Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjének feljelentése alapján. A férfit háborús bűntettel gyanúsították meg és őrizetbe vették, majd július 18-án házi őrizetbe helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság. Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész bejelentette, hogy Zuroff veszélyeztette a nyomozás eredményességét.
Nem tudja, miért ítélték halálra?
Csatáry László állítása szerint nem vett részt a kassai zsidóság deportálásában. Azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry egy interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra Csehszlovákiában.
A Fővárosi Főügyészség tudomása szerint egyébként Csatáry László a hatóságoktól nem kapott, illetve nem is kaphatott büntetőjogi mentességet. A nyomozás során ugyanis felmerült, hogy hazatérése előtt egy ügyvédet bízott meg azzal, járjon utána, hogy büntetőjogi következmények nélkül hazatérhet-e. Az ügyvéd arról tájékoztatta, hogy ezt megteheti. A Hír Televíziónak nyilatkozó nemzetközi büntetőjogász közben azt mondta, nem lehet népirtásért elítélni Csatáryt.
Újabb tanú vallott a Lakatos Márk-ügyben