Konkrét bizonyítékok kellenek
A főügyész hangsúlyozta: határozottan visszautasít minden olyan bel- vagy külföldi hangot, amely azt sugallja, arra enged következtetni, hogy a magyar vádhatóság bizonyos személyekkel szemben nem jár el. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jogállamban az egyes büntetőeljárási cselekményeknek törvényeseknek kell lenniük, például egy gyanúsításhoz, kényszerintézkedéshez szükség van konkrét, személyre szóló bizonyítékokra. Ibolya Tibor szóvá tette, hogy Efraim Zuroff az ügyészek kérése ellenére, a nyomozás eredményességét veszélyeztető módon áprilisban, majd júliusban is a nyilvánosság előtt beszélt az eljárásról; azt is kifogásolva, hogy még nem gyanúsították meg Csatáry Lászlót.
Az ügyészek július 9-én tanúként kihallgatták Efraim Zuroffot, aki 12-én a The Sun című brit lap munkatársaival jelent meg az eljárást folytató Budapesti Nyomozó Ügyészségen, hogy Csatáry Lászlóval kapcsolatos információkat – például a hollétére vonatkozó adatokat – adjon át, amelyek egyébként a főügyész szerint már ismertek voltak a hatóságok előtt. Ezután 15-én megjelent a The Sun kétoldalas, fotókkal ellátott riportja a magyar fővárosban háborítatlanul élő feltételezett háborús bűnösről. A főügyész arra a kérdésre, hogy a brit lap cikke nyomán léptek-e az ügyészek, úgy válaszolt: „tervezett nyomozás zajlott, amelyben korábban, bizonyítékok hiányában nem kerülhetett volna sor megalapozottan a gyanúsításra.” Az ügyészség kezdeményezte Csatáry László házi őrizetbe helyezését, amiről már szerdán dönthet a bíróság. A főügyész hozzáfűzte, hogy a gyanúsított életkora miatt nem tartották indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást.
Életfogytiglan is kiszabható
Ibolya Tibor elmondta: az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává. Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelvénnyel koncentrációs táborokba – például Auschwitzba – szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílást vágjanak. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint „megvalósítják az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet”, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható.
Az izraeli kormány és a Simon Wiesenthal Központ izraeli irodája szerdán üdvözölte Csatáry László feltételezett náci háborús bűnös őrizetbe vételét.
Kassán kötél általi halálra ítélték
Csatáry Lászlót 1948-ban a kassai járási népbíróság minősítette háborús bűnösnek, kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, valamint 15 évre megfosztotta politikai jogaitól – mondta Balassa Zoltán kassai történész, aki áttanulmányozta a 97 éves Csatáry László ügyészségi-bírósági aktáját. „A vádirat egyik pontja szerint Csatáry László 1944 májusában például azt az utasítást adta beosztottainak, hogy a rend fenntartásakor a kard élét is használhatják, június elején pedig 300 olyan zsidót is deportáltatott, aki korábban valamilyen ok miatt kivételt kapott, így Csatárynak nem volt joga elvitetni őket” – ismertette a vádiratot Balassa Zoltán.
Leszögezte: az aktákban leírt esetek mind 1944 májusában, júniusában és később történtek. Arra a felvetésre – hogy a külföldi sajtó szerint Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidó deportálásában Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták – Balassa Zoltán azt mondta, hogy ez az esemény nem szerepel az iratokban. Arról, hogy Csatáry László 1944 tavaszán aktív szerepet játszott volna 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében – ahogy erről a nyugati sajtó írt – szintén nincs szó az aktákban. Hogy miért hiányzik a bírósági ítélet eredetije az aktákból, az Balassa Zoltán szerint nem derül ki az iratokból.
15 tanút hallgattak ki
Arra a kérdésre, vannak-e még élő tanúi a háborús, illetve a háború utáni kassai eseményeknek, Balassa Zoltán kifejtette: szlovák sajtóértesülések azután jelentek meg, hogy Magyarországon tavaly ősszel az ügyet újra vizsgálni kezdték; Kassán az ügyészség még 15 tanút hallgatott ki, akik megerősítették az addig ismerteket. „Tudtommal ezt az anyagot is megkapta a magyar ügyészség” – jegyezte meg Balassa Zoltán az MTI-nek adott interjújában.
