Kezdik elveszíteni türelmüket Görögország legnagyobb hitelezői, és egyre többször hallani, hogy elzárnák a pénzcsapot, ami jelentősen növeli a görög csőd veszélyét. Ebben az esetben azonban a németeknek is mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk.
A görög gazdaság jóval nagyobb mértékben zsugorodhat az idén, mint ahogy azt az országnak hitelezők várják.
A legfontosabb feladatnak a reformok folytatását és gyakorlatba iktatását nevezte, és kilátásba helyezte az országot segítő nemzetközi megállapodás módosítását is a növekedés ösztönzésének érdekében. Görögországnak gyakorlati eredményeket kell felmutatnia – szögezte le Antonisz Szamarasz miniszterelnökkel folytatott találkozója után nyilatkozva.
Mint mondta, ahhoz, hogy a hitelezők bizalma visszaálljon, el kell kerülni minden további késlekedést, és bizonyítani kell, hogy az ország betartja vállalt kötelezettségeit. A bizottsági elnök ezzel egyebek között az államháztartási hiány és a belső adósság nemzetközi megállapodásokban is rögzített csökkenésének szükségességére utalt.
Nagyüzem Athénban
Barroso látogatása egybeesett a nemzetközi trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) athéni tárgyalásaival, amelyeken görög jelzések szerint haladást értek el a követező két év takarékossági programjával, illetve az ettől függő nemzetközi hitelezői támogatással kapcsolatban. A görög kormány vezető ereje összesen 11,5 milliárd eurós megtakarítási programot dolgozott ki 2013-ra és 2014-re, de erről még meg kell állapodnia koalíciós partnereivel is.
A bizottsági elnök utoljára 2009-ben járt Görögországban. Mostani látogatását Brüsszelben úgy állították be, hogy az az uniós végrehajtó szerv és az EU-tagországok közti kapcsolattartás hagyományos kereteibe illeszkedik. Elemzők szerint azonban egyértelmű, hogy Barroso annak nyomatékosítására utazott Athénbe: az euróövezet szempontjából is kiemelten fontos a korábbi megállapodások betartása.
Görögországnak benn kell maradnia az euróövezetben
„Világos üzenetet akarok küldeni a görög népnek” – fogalmazott Barroso. Hozzátette: „tudom, hogy sokan reménytelennek érzik a helyzetüket, sokan kivételesen nehéz áldozatokat hoznak. (...) Egyetértek azzal, hogy az erőfeszítések némelyike nem tűnik tisztességesnek. De azt kérem az emberektől, hogy ismerjék fel: más alternatívák még több nehézséggel járnának.” „Görögország része az euróövezetnek, és ott is kívánjuk tartani” – hangoztatta. Úgy fogalmazott: „az euróövezet minden állam- és kormányfője egyetért abban, hogy az országnak a zónában kell maradnia, amíg betartja vállalásait”.
Szamarasz kormányfő a találkozó után arról beszélt, hogy a kabinet eltökélt a szerkezeti reformok folytatása, a privatizáció iránt, valamint a deficitcsökkentés érdekében vállalt intézkedések végrehajtása mellett.
Ismert, június 21-én kinevezte új kormányának tagjait Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök. A választások eredményeként alakult, Szamarasz vezette kormány 38 tagú, 17 miniszterből, 14 államtitkárból és 7 miniszterhelyettesből áll. A kormányban két nő kapott helyet.
Az új görög kormány azt tűzte ki célul, hogy megpróbálja fékezni az elbocsátásokat és legalább két évvel kitolni azt a határidőt, amelyet a gazdasági talpra állítási terv megvalósításához szabtak az országnak cserébe az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteléért.
Már korábban is szóltak arról a hírek, hogy az új görög kormány arra fogja kérni nemzetközi hitelezőit, hogy két évvel hosszabbítsák meg a pénzügyi segítség feltételeként szabott takarékossági program végrehajtásának határidejét.
